Nekünk is van egy fasza karikatúránk, ami persze azért jobb, mint ez,
de mindenesetre, az RNR666 üdvözli a pantokratort ízlésesen kikarakírozni képes gondolatokat!
Neked is van hasonló rajzod?
Küldd el nekünk és híresé teszünk szerte az istenfélő világban!
Mindenféle neonáci idióták a múlt hét végén túrákkal emlékeztek meg a kitörés katasztrófájáról. Köztük olyan parlamenti képviselők, mint Novák Előd, aki az Országházban is büszkén, csillogó szemmel elevenítette fel a budai várból 1945. február 11.-én halálba rohanó szerencsétlenek sorsát. Beszédeikben hősöknek, Budapest, sőt Európa védőinek nevezték azokat a katonákat, akiknek csupán egy dolog járt a fejükben: menekülni.
És vajon mi járt az eszében a város, sőt az ország, nélkülözés, szenvedés és félelem után felszabadult hétköznapi hőseinek:
Nekem az ex-Napalm Death-es Justin Broadrick és Mick Harris zenéi (Godflesh, Scorn, Jesu) ugrottak be az 1999-ben Lausanne-ban alakult, pár év múlva Berlinbe települt együttes lemezeinek hallgatása közben. A MONNO, a black metál és a kortárs zenék között változó sebességgel forgó ajtón közlekedő tagjai mindent megtesznek azért, hogy a zene fizikai élmény legyen, de nem úgy hogy leütnek a gitárral. Amit már csak azért sem tudnának megtenni, mert nincs. Van helyette tenorszaxofon. Ha rendesen megeffektezik pont úgy szól, mint egy alulhangolt gitár. Szerdán este:
egy eszkimó állt a spar előtt várt. nem tudom mire, én csak néztem őt,
és ott állt a kis szigonyával meg a papírjaival, amiért cserébe egy kis sajnálatot és aprót várt.
aztán egyszercsak kijött egy fóka a bolbtól két kezében szatyrokkal, és egyel a hóna alatt.
az eszkimó ráfogta a szigonyt, és a fóka nekiállt üvöltözni hogy: – hát de baszd meg! én egy vállalkozó fóka vagyok!
egy sikeresen vállalkozó fóka! én embereknek, meg fókáknak adok munkát te meg itt megakarsz ölni te állat!
– nem érdekel a pozíciód… -közölte hidegen az eszkimó,
és a fóka megint neki állt sipálkolni össze-vissza hogy:
– hát de baszd meg! én egy vállalkozó fóka vagyok! egy sikeresen vállalkozó fóka! én embereknek, meg fókáknak
adok munkát te meg itt megakarsz ölni te állat!
– nem érdekel a pozíciód… -közölte hidegen az eszkimó és belevágta a szigonyt, a szatyrok leestek, az összes mirelit hal kiborult belőle, és ott visított, és üvöltött, hogy:
BASZD MEG EZ FÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁJ! és az eszkimó ott helyben megette egy részét, és folyt ki a bél, meg a zsír.
miután végzett, bekente magát egy kis fókazsírral, hogy ne fázzon, és tovább állt.
ez az egész annyira izgatottá tett, hogy követtem az eszkimót.