"Aki nem megy el, az a többiekre bízza a döntést, vagyis elfogadja a többiek döntését, ez pedig a magyar kormány számára azt jelenti, hogy aki elment, az felhatalmazást, aki otthon maradt, engedélyt adott a munkánk folytatására"(OV)
Engedtessék meg néhány apró észrevétel a 47%-os részvétel mellett lezajlott önkormányzati választások kapcsán. Például, legújabb bölcs vezetőink a fővárosban nem ám csak úgy húzatták újra a választókörzetek határait, hogy az saját pártjuknak kedvezzen, de arra is odafigyeltek, hogy minél kisebb legyen a részvételi arány. Az átszabás után észrevétlen másik körzetbe kerültek természetesen az évek, évtizedek óta megszokott választó helységek felé vették az irányt, így automatikusan vagy olyan helyre érkeztek ahol a középület ajtaján, portása által kiragasztott kockás lapon, ákom-bákom betűkkel ez állt: ITT NINCS SZAVAZÁS!, vagy volt ugyan szavazás, de egy másik körzet lakói szavazhattak ott. Ahol nem tudták megmondani, hol van a keresett választóhelység. Nekem volt olyan szerencsém, hogy megvolt a hónapokkal ezelőtt kapott választási felhívás, rajta az új címmel, de természetesen csak a régi hely kapujában derült ki számomra, hogy rossz helyen járok. E kis cetlinek, melyre amúgy a szavazásnál semmi szükség, úgyhogy nyugodtan el is kallódhat, most lett jelentősége, mert a cím hiányában sokan feladták a keresgélést. Na akkor én most elmegyek szavazni, utána meg iszok ott a kocsmába egy sört, ahogy mindig… Hm, a szavazás máshol van, viszont a kocsma meg itt. Hát akkor megszavazok magamnak két sört. De ismerek egy házaspárt, akik három elképzelhető hely végiglátogatása után adták fel. Ők mesélték, hogy olyan helyen is jártak, ahol ügyesen az első emeletre helyezték a választóhelységet, ahová a nyugdíjasok láncban húzták fel egymást.
Igazság szerint az ilyen, kétség nem férhet hozzá, szándékos választási visszaélések miatt meg kellene ismételni a budapesti szavazást. (Máshol nem tudom hogy zajlott.)
Ezenkívül a Fidesz hatalomgyakorlásának módjáról még két dolog mondható el.
Sosem értettem mit keresett ez a dal az ős-RNR Politoxikomán Adásában. Talán azért került bele mert kedvenc anonim alkoholista piromán könyvelőnk, (akit 1994-ben az Exodus Recovery Center nevű exkluzív rehab intézetben egyszerre kezeltek Kurt Cobainnel)
akinek egyúttal a legjobb kívánságokat küldjük csütörtökön betöltött 53. születésnapja alkalmából!
egy kád LSD-ben ülve hótrészegen begombázva írhatta. Íme a szövege. A Föld valamennyi nyelvén tökéletesen értelmetlen, ezért nem vettem a fáradtságot, hogy lefordítsam
…úgyis tudom, hogy minimum zavarba jössz és a szemeid lesütve elpirulsz, de lehet, hogy egyenesen felháborodsz Touko Laaksonen (nevét a finn "május" szóból, a "toukokuu"-ból kapta, mert májusban született: na ez is mennyire buzis…) másnéven Tom Of Finland képei láttán. Ő volt az a grafikus aki először volt képes esztétikus formába önteni a nyíltan pornográf homoerotikát.
A 70-es években nagy hatást gyakorolt Vivienne Westwoodra is, aki kellőképpen inspirálódva Tom Of Finland által megalkotta Sid hírhedt, "buzi-cowboy-os" trikóját, ami pedig mi ránk volt nagy hatással és használtuk fel egyik koncertplakátunkhoz a két ratyi tehenészfiú alakját.