mely kimondja, hogy azokat a személyeket, akiknek egyes községekben való tartózkodása a közrend és a közbiztonság vagy más fontos állami érdek szempontjából aggályos vagy gazdasági okokból káros, községi illetőségükre tekintet nélkül egy meghatározott községből, illetőleg az országnak valamely részéből ki lehet tiltani
 
a belügyminisztérium 1951. május 21.-ei kezdettel elrendelte a kitelepítéseket. Ezek Budapestről és néhány nagyvárosból illetve a jugoszláv-magyar határ mellől történtek. A fővárosból kitelepítettek száma 15 ezer körül volt (+/- 2000 fő). A kitelepítéseket elrendelő határozatot 1953 júliusban oldották fel. A kitelepítettek visszatérhettek lakóhelyükre – persze nem a lakásaikba, azokat kiutalták másoknak – és „kártalanították” őket. Nesze semmi, de azért annál egy kicsivel több.

A kitelepítettek társadalmi összetétele igen vegyes volt. Például a Ferencvárosból, ahol azért nem a gazdagok és az előző rendszer vezető tisztségviselői laktak, szinte minden házból kitelepítettek valakit. Szentirmay László, egykori „vezető tisztviselő”, 1951-ben papír- írószer kiskereskedő emlékei