Amikor terveztem ez a cikket nem tudtam mibe nyúlok. Azt gondoltam elég lesz 3, maximum 4 videó, mert unalmassá válik. 12 lett belőle. Felejtsd el Sid Vicioust, avagy Matti, apunk
Hány finn sportolót tudsz felsorolni? Na figyelj: Paavo Nurmi, a futó; Urho Kekkonen, azt hiszem síugró; Keke Rosberg, Forma-1 világbajnok; van egy másik Forma-1-es pilóta, de neki nem jut eszembe a neve. Talán Hakkinen? Egyszer a Szparinak (a nyíregyházi aranylábú gyerekek beceneve) is volt egy finn edzője, a neve, ááá. Akire nagyon jól emlékszem gyerekkoromból (amikor még érdekelt mások nézése sportolás közben) Matti Nykänen (1963), a síugró legenda.
Matti "Peltsi" Pellonpää
1951. 03. 28. – 1995. 07.13.
Az első (Mika) Kaurismaki film, amit láttam, a Zombi és a Szellemvasút volt. Az egyik kedvenc filmem lett. Abban tűnt fel nekem az a bajszos ember először. Harryt, egy rock and roll együttes vezetőjét alakította. És akkor most vizionálj kedves olvasó: a havas tájon nagy turnébusz suhan, oldalán nagy betűk büszkén hirdetik a zenekar nevét: Harry and The Mulefukkers. Azonnal látni akartam az összes Kaurismaki filmet.
A három napos velencei kirándulást – anyámmal, apámmal, az öcsémmel, meg negyven pedagógussal – nem számítva, életemben először külföldön Finnországban voltam.
Tizenhárom éves, cserediák, inkább csere üdülő.
Onnantól más világ van.
Akkoriban olcsóbb volt az utazás a földön, mint a levegőben, amit máig nem hiszek ez után az út után, egy Mitsubishi mikrobuszban, amit hét másik honfitársammal tettem meg, akikről most nem beszélnék, illetve a sofőrről mégis. Láncdohányos volt, barna Szofi, végig cigizett a kocsiban menet közben, és először megkérdezte, hogy zavar –e valakit, igen zavar, mondta útitársunk, súlyos asztmás vagyok, többet már nem kérdezte meg, viszont a srác minden ciginél dughatta ki a fejét az ablakon. Aztán a hazafelé vezető út előtt, ami nem az az ugorjunk el Pestre távolság, matt részegre itta magát búcsúzóul, majd valahol Lengyelországban elaludt a volánnál és egy vasúti átkelőhelynél belehajtott a tilos jelzésnél szabályosan várakozó német rendszámú autóba.
1918.Finnországban (és Oroszországban) bevezetik a Gergely naptárt. Egy ilyen bevezetés úgy néz ki, hogy lefekszel január 14.-én és felkelsz 25.-én. Nem tudom, hogy a finneknél mennyi problémát okozott az átállás, de például Oroszországban, vagy a középkori Európában egyes helyeken lázadások törtek ki, mert lám az urak, nem csak mindenféle adókkal és szolgáltatásokkal sanyargatnak minket, de még az életünkből is elvesznek 11 napot.
1990. Elkezdődik a Simpson család.
1978. San Francisco. A Sex Pistols utolsó koncertje. Az utolsó koncert utolsó 8 perce
A finn himnusznak több különlegessége is van. Például, hogy megírásához Vörösmarty Mihály Szózata volt a minta. Meg, hogy szerzője, Johan Ludvig Runeberg svédül írta 1846-ban. Ő is svéd volt (vagy talán német), meg az épp Oroszországhoz tartozó Finnország hivatalos nyelve is. Na de a zeneszerző, az csak finn! Friedrich Pacius Hamburgban született rendes német családban, a Svéd Királyi Zenekar első hegedűseként nyerte el a Helsinki Egyetem főzeneigazgatói állását, hogy végül ő legyen a „finn zene apja.” Runeberg versét 1848-ban zenésítette meg. Finn szöveget csak a XIX. század végén írt hozzá Paavo Cajander. A finn himnusz dallamát az észt és a lív (kis finnugor nép Lettországban) himnuszhoz is felhasználták.
Aki Kaurismakit leginkább a Leningrad Cowboys menni Amerika című filmjéről ismerik, pedig. Ő is bevallja, ez életem legrosszabb filmje, ennél csak Stallone Rockyja borzasztóbb. Nem is tudom, mit zabálnak rajta az emberek. De ő is megcsinálta a maga Rockyját 8 percben. A film jól példázza két nagyhatalom között vergődő kis nép, kis ország sorsát. A terület, ahol, és amiért a két nagy nyugodtan összecsaphat, hisz nem otthon vannak, legfeljebb csak presztizs veszteséget szenvedhetnek, amire persze jön a revans. Finnországból a svédek és az oroszok 700 éven keresztül csináltak csatateret. A filmben a két rivális nagyhatalom versenyzője, semleges területen, Helsinkiben csap össze.
„Ezzel a filmmel állok bosszút Mr. Stallonén, akiről azt gondolom egy segglyuk.”
Rögtön az első este megdöbbenve látom, hogy a születésnapos kávéval kíván koccintani, persze turpisságot sejtek a dologban és lám, a mocsár színű ital nem más mint az igen érdekes ízvilágú Lakrisal.
Egy nagyon szomorú hír. Tegnap este álmában meghalt Jay Reatard, a The Reatards később a saját nevén futó zenekar énekes- gitáros- dalszerzője, és rengeteg jobbnál jobb lemez producere. Szerintem még harminc éves se volt.
Én valahogy még reménykedek, hogy kacsa az egész, saját halálhírét terjeszti viccből (kinézném belőle).