A következő oldal a nyugalom és a közízlés megzavarására alkalmas!
Böngészését kizárólag:
látogatóknak ajánljuk!
Ennek tudatában:



1975-ben kokain csempészet vádjával a kanadai határon 5 napra egy cella falához láncolták Lemmyt. Mikor csak egy kis speed volt nála. Amiért a törvény szerint csak legyintés és fejcsóválás járt volna. De mire kiderült Lemmy már kikerült az épp turnézó Hawkwindből. Hát megalapította a Bastardot, amit a lemezipar éretlenségét szem előtt tartó menedzsere tanácsára átkeresztelt Motörheadre. 37 év múltán egy svédországi kis cég az időt elérkezettnek, a befektetést megtérülőnek látva piacra dobta a Bastards Beert.
Ami érthetetlen módon főleg pizza, hamburger, grillezett húsok vagy hal mellé ajánlott. Ami inkább a svéd marketinges életérzést fejezheti ki, mert egy rockert mindez nem érdekli, a sört is sörrel szereti.
33 cl mindössze 19.90 svéd koronáért. Ez kb. 660 forintnak felel meg, de ez ott középárnak számít. Ha megkívánnád, a minimum vásárlás 24 üveg.
Cabernet Sauvignon Kaliforniából. Fogyasztása ajánlott fejrázás, riffelés és nem részletezett táplálék mellé. 75 cl, 119 korona. Ez kábé 3900 forint, és kifejezetten olcsónak számít. Minimum vásárlás: 16 palack.
Nagyon hiányzik még a (Keith) Richards cigaretta, a (Stevie) Wonder napszemüveg, a Shane (MacGowan) fogkrém, a ZZ Top borotva, a (Kerry) King bácsi hajnövesztője, a 4Skins fehérítő, meg a Public Enemy speciális mosópor fekete ruhák számára, na meg az rnr666 dohány!
& hogy működik-e visszafelé? Egy magyar próbálkozásról tudok. Kozsó egyik fiúcsapata egy cipőmárka nevét viselte, de a csapat olyan volt, mint a cipő, a Biző. Rövidéletű.
Olvasom H. S. Thomson Rumnaplóját, és nevetséges, hogy a legelvetemültebb varacskosdisznó-részegségek másnapján is az az első dolguk, hogy jól bereggelizzenek. Ócska kis buzi angolszász szokás. Ahogy az anyukájuk megtanította nekik, felkelnek, és szépen megreggeliznek. Jómagam ébredhetek akár frissen vagy másnaposan, délig rá sem tudok nézni semmi ételre. Nemhogy éhséget nem érzek, de hánynom kell minden eledelnek még a gondolatától is.

Munkahelyre másnaposan bemenni persze sohasem volt örömünnep. Bárcsak összeszámoltam volna, hányszor kellett mégis megtennem. Mindegyik maga volt a pokol. Persze másnapos részegen már jóval könnyebb dolgom volt. A Mai Nap estében, ahol a kilencvenes évek elején dolgoztam, ez mindenképp jó átmeneti megoldásnak számított, mert ha az ember idővel vészesen józanodni kezdett, elég volt odamenni a hűtőhöz, kivenni egy sört, és tölteni hozzá egy kis unicumot. A Mai Nap volt az egyetlen munkahely, ahol szabadon, legálisan és pofátlanul lehetett vedelni munka közben.

Azért persze itt is sikerült kiütnöm a biztosítékot…


Éjszaka érkeztünk, lekászálódtunk a vonatról, kerestünk valami erdős részt, ott töltöttük az éjszakát. Reggel megkerestük az első kocsmát. Este megkérdeztük, hogy lehet innen kijutni a város szélére, mert ott szerettük volna tölteni az éjszakát. Ó itt ez a villamos, csak felültök rá, leszálltok a végállomáson és ott is vagytok. Erdős, hegyes, dombos, ligetes területre érkeztünk. Messzebb egy tó és egy diszkó csillámlott. A helyet elneveztük poljénak. Egy bozótos részen leheveredtünk. Reggel bedobtuk a sátrat (amit dísznek hoztunk), meg az összes felesleges holmit a bozótba, felültünk a villamosra és visszamentünk a kocsmába. Így ment három napon keresztül. Nem kell piramis, meg tengerpart, ha az ember jól akarja magát érezni a barátaival. Ott reggeliztünk, ebédeltünk, vacsoráztunk. Volt, hogy olyan korán érkeztünk, hogy még nem hozták meg a sört! Ittunk limonádét. Egy alkalommal a rengetegből, amikor Frantisek pakolta le a söröket az asztalra, a mi kedvünkért megszólalt magyarul – Kurvá Isten. Isten básszá. Kitöröltünk egy könnycseppet szemünk sarkából. Jól esett hallani a magyar szót oly távol az otthontól. Sajnos mi nem tudtuk viszonozni kedvességét jó magyar ákcentussal fűszerezett vaskos csehszlovák trágárságokkal. Harmadik nap szólt, hogy ez a kocsma egy sportklub épületében van, ott pálya, vannak itt zuhanyzók, ha gondoljuk zuhanyozzunk le, meg nyugodtan verjük fel a sátrat itt az udvaron, nem kell, hogy elmenjünk éjszakára. Sajnos az utolsó napunk volt ott, így kimaradt életemből a kocsmában sátrazás, de remélem még sor kerül erre is.
