Parancs.

    Wasted Pido adta ki a parancsot: DOWNLOAD THIS SHIT!
 
 
     Brazíl, argentín, urugváji és csílei válogatott mocsok. Megéri!
 
                                                                          > INNÉT !!!  <<<<
 
 

Hajmeresztő!


NASHVILLE, TN  Jack White kiadója, a Thirdman, Charley Patton, Blind Willie McTell és a Mississippi Sheiks teljes fennmaradt életművét időrendi sorrendben vinyl lemezeken megjelenteti. A maguk korában roppant népszerűségnek örvendő előadók dalai a mai fülnek szinte hallgathatatlanok. 

Charley Patton (1891-1938) a legnagyobb hatású ismert delta blues gitáros akkora sztár volt, hogy társaihoz hasonlóan nem kóborolt Mississsippi Deltaszerte, kizárólag fixált bulikon lépett fel, ahol játékával, hangjával és Hendrixtől ismert kunsztjaival megőrjítette a közönséget. 1929-30-ban és 34-ben rengeteg dalát vették lemezre.
 

 
Szegény Blind Willie McTell (1898-1959) gyerekkorában vesztette el a látását. Aztán apját, végül anyját, hát ment amerre… ment. Georgiában barangolt 12 húros gitárjával. 1927 és 35 között rendszeresen jelentek meg lemezei, igaz különböző nevek alatt, mert a konkurens társaságokkal más és más néven kötötte szerződésit. (Ahogy azt egyébként mások is csinálták.) 1949-es lemeze után újra kóbor zenész lett. 1956-ban egy atlantai utcasarkon ismerte fel egy lemezboltos, aki egy üveg kukorica whiskyvel becsábította üzletébe, ahol néhány fellépés során szalagra rögzítették utolsó felvételeit.  

 
 
A Mississippi Sheiks triónak 1930-tól 36-ig voltak lemezei. Legnagyobb slágerüket mindenki ismeri: Sitting On The Top Of The World. A csapatból Bo Carter külön karriert is befutott olyan egyértelmű, lényegretörő dalaival, mint a Please Warm My Wiener!
 
 
 
Dalaikat természetesen boldog-boldogtalan játszotta, feldolgozta, melyek mögött elvesztek az eredeti előadók. Ők azok. Meg ők. <<< Itt a Delta Bluesról bővebben.


 

A chicagoi Bloodshot Records szabadon letölhető válogatása

 
 
2012-ben megjelent lemezeiről.
Rajta a blues-country szingerszongvrájter Corey Branan; a kamara pop Justin Townes  Earle és Murder By Death; a gitárral dolgozó nő, Rosie Flores; a Mekons gitárosának zenekara,
a Waco Brothersaz egykori Cop Shoot Cop frontemebrének zenekara, a Firewater és elsősorban a mocskosszájú vén kéjenc, Andre Williams
egy-egy felvétele
 
 
 
 
 
 
 

Szombaton

 
 BUDAPEST    TOVÁBBI RÉSZLETEK
 

Diomede Fuzzdirt koncert

 
+ LOST AGAIN: NOVEMBER 15. BUDAPEST, SZFÉRA (VII. HÁRSFA U. 41.) 20:00. INGYENES. 
 

Új lemezekről

Emlékszem, mikor kislemeze kapcsán először volt az oldalon az új-zélandi Heart Attack Alley, ezt írtam a videóhoz (amin egy Screamin’ Jay Hawkins számot játszanak): nézd, és sírj!
Dr. Karl Steven harmonikázás közben nem csak a show kedvéért vergődik annyira, hanem egy dobot helyettesítő úgynevezett stomp boxot is tapos. Zenei pályafutásának első ismert állomása az eredetileg Low-Down Dirty Blues Band néven alakult Supergroove funk-rap-rock banda. 97-es feloszlása után Cambridgeben doktorált ókori görög és római filozófiából. A Heart Attack Alley énekesnőjével, Caoimhe Macfehinnel egy másik zenekara is van, a Drab Doo-Riffs: "SurfPunk/Rock&Roll/Spockabilly":

 
 
A harmadik tag, a gitáros Kristal G az együttes grafikusa is. Az ő verandáján tartott zenélgetések eredménye a 2009-ben született Heart Attack Alley. Első nagylemezük a Voodoo Rhythm Recordsnál:

 
 
A könnyebb eladhatóság kedvéért, meg az újságírói és blogger hülyeség miatt olyan divatos kifejezéseket lehet olvasni zenéjükkel kapcsolatban, hogy blues trash, demonic meg psychotic. Nem. Ez blues. A legjobb fajtából. 
 

Öngyilkosok félórája

Mississippi Delta Blues

Már hallgatható
az rnr666 rádióban

A blues elnevezés állítólag a szomorúságra és a melankóliára utaló blue devils kifejezés rövidüléséből származik, ami egy 18-19. századi angol író egyik darabjában hangzott el először. Ami biztos úgy van, de nem hiszem, hogy akár egy ültetvényes rabszolga is látta, vagy olvasta volna, és különben sem értette volna meg az irodalmi angolt.

A stílus az Egyesült Államok délvidéki ültetvényein dolgozó feketemunkások között alakult ki. A dalokat vándormuzsikusok vitték távolabbi vidékekre, akik néha össze is bandáztak. És addig járták a Mississippi deltát, míg egyikükkel összefutott a szórakoztató ipar egyik feketemunkása, egy Handy nevű képzett zenész, aki 1903-ban a Mississippi állam béli Tutwiler állomásán bóbiskolt, amikor melléült egy ágrólszakadt, szomorú néger, és egy késsel játszani kezdett a gitárján. Énekelt is mellé, úgyhogy az alvásból nem lett semmi. Viszont hazaérve megírta első saját bluesát, és a 10-es évek elején, már new yorki lakosként, kottán kiadott dalaival nagyban hozzájárult a műfaj népszerűsítéséhez. Az első instrumentális blues lemez 1913-ban jelent meg, az első vokális 1920-ban. Nagy sikert aratott, 200 000 példányban adták el.

A műfaj délről, a vasútvonalak mentén terjedt észak felé. A zenészek egyik kiindulópontja New Orleans volt, ahonnan a szórakoztató negyed 1917-es felszámolása után a rengeteg zenész rajzott ki. Az útvonal egyik fontos állomása, Memphis volt a kapocs a mezőgazdasági dél és az északi ipari vidék között. A városban virágzott a szerencsejátékkal, prostitúcióval és kokainnal tarkított éjszakai élet. Aminek a polgármester vetett véget. 1940-ben bezáratta a Beale street szórakozóhelyeit. Neki írt 1909-ben polgármester választási kampány bluest, a késsel gitározó néger kapcsán előbb említett Handy. Aminek persze egyből lett gúny-blues verziója is. A 30-as évek közepén feltalált nylon elterjedésével a gyapotból meggazdagodott Memphis jelentősége amúgy is csökkent. A fekete munkások és velük a zenészek szépen tovább vándoroltak észak felé. A következő állomás Chicago. Itt került elő elektromos gitár. De ez már a negyvenes évek.

Öngyilkosok félórája

 

MISSISSIPPI
DELTA BLUES

 

Arthur „Big Boy” Crudup (19051974) – Shout Sister Shout

Robert Johnson (19111938) – Sweet Home Chicago

Skip James (Nehemiah Curtis James, 1902–1969) – Bad Whiskey

Bukka White (Booker T. Washington White, 1909–1977) – I Am in The Heavenly Way

Charley Patton (1891?1934) – Moon Going Down

Robert Petway (1907?1978?) – Catfish Blues

Sonny Boy Nelson (19081998) – Low Down

Big Joe Williams (Joseph Lee Williams, 1903–1982) – Stack O’Dollars

Johnny Shines (19151992) – Evening Shuffle

Lead Belly (Huddie William Ledbetter, 1888–1949) – Whoa, Back, Buck!

Alan Lomax introduces David Honeyboy Edwards (19152011) 

David Honeyboy Edwards – I met Peetie Wheatstraw in ’39, – Hellatakin’ Blues

Mississippi Fred McDowell (19041972) – My Baby

Geeshie Wiley – Last Kind Words

Son House (Eddie James House Jr, 1902?1988) – The B-L-U-E-S, – This Little Light Of Mine  

 

Új lemezekről

 
Sylvain Chauveau francia zeneszerző a kortárs komoly és komolytalan zenét művelő 0 csoport, és az arca együttes tagja. Utóbbi, figyelembe véve a szerző egyéb munkáit, akár hétköznapi rockzenekarnak is nevezhető. Legutóbbi albumát John McEntire (Tortoise, The Sea and Cake, Red Krayola, Bastro) keverte. Fontos adalék, hogy az arca név utalás a szerintem legnagyobb portugál költő*, Pessoa ládájára, ahol művei nagy részét halála után megtalálták. Ez érthetővé ugyan nem tesz semmit, de mindent megmagyaráz. Chauveau legkülönösebb műve a 2004 és 12 között írt You Will Leave No Mark On The Winter Snow. Talán az egyetlen közétett zenemű, amit soha senki nem fog meghallgatni. A 7 év hosszú, legfeljebb pár perces hangokkal operáló darabot hónapokig tartó csendek teszik változatossá. Sugárzása 2012. június 1.-én kezdődött. ITT tudsz belehallgatni.
Chauveau 1998 és 2010 között komponált filmzenéi a Fat Catnél: 
 
Situation Finale

*Vélményem kialakulásához a Kétségek könyve olvasása mellett az a körülmény is hozzájárul, hogy nem ismerek más portugál költőt, viszont ő egymaga volt számtalan. 


Az egyik legjobb mostanában feltűnt blues rock’n’roll együttes idei második nagylemeze is remekül sikerült. Jobban tetszik, mint az előző, és persze most is ezt hallgatom.
 
Natural Child – Derek’s Blues 
 
& nemsokára jön a negyedik album.
 
 

Új lemezekről

 
Az rnr bulin idén áprilisban másodszor fellépő olasz Movie Star Junkiesnak kislemeze jelent meg egy kis olasz kiadónál. Blues Punk.
 

Baltimore                                         Everything Is Holy
 
 
  
A posztumusz Bare Wires nagylemez. Glam rock’n roll.
  

Impossible Things
 
A gitáros új zenekara a Warm Soda
 
 
 

négerek éneke

 
Judge Harsh Blues (1992)
 
 
 
 

Minden blúz ami annak látszik III.rész

A blues egyszerre egy zenei forma és egy zenei műfaj, amely a 19. századi, Egyesült Államok mélydéli afro-amerikai közösségeitől származik, spirituális- és munkadalokból, hollerekből, azaz üvöltésekből, kántálásokból és ritmikus balladákból áll. A blues alapját a tipikus akkordmenet és a blue note, a  fél, vagy annál is kevesebb hangok jellemzik. A tizenkét-ütemes blues az egyik legelterjedtebb akkordmenet, de ezek a tulajdonságok megtalálhatók a dzsesszben, a rhythm and blues-ban és rock and roll-ban is.
 
 
 A blues-t nem csak az alapvető ismertetőjegyei jellemzik, hanem az ének, a basszusmenet és a hangszerek is. Számos alműfaja létezik, a vidéki blues-tól kezdve a városi blues-ig, ahol többé-kevésbé népszerű volt a 20. század különböző időszakaiban, de a legismertebb a Delta-, a Piedmont-, a Jump- és a Chicago blues. A második világháború után az akusztikust felváltotta az elektromos blues, és még ismertebb lett. Az 1960-as és az 1970-es években kifejlődött a blues-rock műfaj.
 
 


A „the blues” angol kifejezés a „the blue devils”-t jelenti, amely a fájdalmasságra és a szomorúságra utal. Ezt a kifejezést George Colman, Blue Devils című 1798-as egyfelvonásos komédiájában lehetett először hallani. Viszont meglehet, hogy a kifejezés máshonnan ered: az afro-amerikai zenét játszó Hart Wand Dallas Blues című 1912-es száma volt a legelső bejegyzett blues-zenemű. A szám szövegében gyakran feltűnik a depressziós hangulat.
 

© Copyright 2013-2026 RNR666.