Újabb project Guillaume Marietta-tól, Metz városának egyik legaktívabb undergound figurájától. Egyik zenekaráról a no wave / post punk Funk Police-ról nemrég >> ITT << írtunk, de játszotta  blues punk (később pszichedelikusabb) The Feeling Of Love-ban, amivel két alkalommal is tiszteletét tette nálunk, Budapesten és Szolnokon. Aztán ott volt az A.H. Kranken ami noise rock-punk vonalon mozgott és sajnos csak egyetlen nagylemeze jelent meg, mondjuk az az In The Red Records-nán (!). A Plastobéton az meg egy nagyon jó industrial-punk szörnyűség volt. Aztán olyan tíz éve az összes fentebb felsorolt zenekar feloszlott, vagy szüneteltette a tevékenységét, és Guillaume, Marietta néven adott ki lemezeket, nagyon nyugis folk-psy-shoegaze stílusban. Jó zenék voltak azok, de egyáltalán nem az enyém.

Na, idén meg itt a Warietta. Csak a Marietta  kezdőbetűje van feje tetejére állítva ugyan, de a különbség a zenében nagyobb azért. Saját meghatározása szerint panic-pop, de a bemutató szövegben a new wave, gothic rock, post punk, psychedelic pop is találó. Nem vagyok egy nagy Bowie ismerő, de az is benne van szerintem, úgy mint valami a 90-es évek jobbfajta tánczenéiből. A lemezt Guillaume írta és játszotta fel kizárólag szintetizátor és zongora segítségével.

Nagyon jó cucc, meg is rendeletem kazettán 6eurós, szerintem baráti áron. De megjelent vinylen is.

spotify       >> ITT <<

bandcamp >> ITT <<

instagram  >> ITT <<

facebook    >> ITT <<

Ez váratlanul ért. Mármint, hogy kábé a semmiből itt a második Funk Police lemez. Tizenhárom év telt el az első album a ‘Hot We Are Funk We Play‘ óta, ami nekem ilyen alap lemez a kétezertízes évekből. Az akkori felállásból két embert (Nafi – The Dreams stb.stb.stb. és  Guillaume – The Feeling Of Love stb.stb.stb) annyira bírtam, hogy belehallgatás nélkül rendeltem meg azt a lemezt egyből, nem is bántam meg. Az a fajta Suicide-hoz és Blues Explosion-höz hasonlító no wave/funk/noiserock hibrid azóta is egyedi és kurvajó.

Ez a mostani gorombábbnak, mocskosabbnak tűnik, így pár hallgatás után, de egyenes folytatása az előző lemeznek szerintem.

Van benne egy adag PIL, és Malaria!, de ott a Soft Cell / Human League féle fasza pop is nyomokban, mint ahogy a korai The Ex szerű minimál punk és valami nagyon elbaszott dub. De, az egész totál Funk Police!

az új album >> ITT <<