A következő oldal a nyugalom és a közízlés megzavarására alkalmas!
Böngészését kizárólag:
látogatóknak ajánljuk!
Ennek tudatában:
Acid Baby Jesus – Selected Recordings / Slovenly Recordings (2014)
Jó régi tartozásom már ezt az ismertetőt megírni. Tisztán emlékszem, tavaly novemberben csöngetett, illetve kiabált be a postás és hozta ezt a CD-t. Arra is emlékszek, hogy bár olyan reggel tíz lehetett, mán szépen be voltam vörösborozva. Piszkosul örültem neki! Elkezdtem hallgatni, a második-harmadik számnál kivettem a CD-t, mondván biztos a Slovenlynél valami tévedés folytán egy új Hellshovel lemezt postáztak Acid Baby Jesus tokban. De nem. A CD rendben, a bookletben olvasom a dalszöveget, az is stimmel. Ez bizony az új Acid Baby Jesus! Azóta már a sokadik meghallgatáson túl nem a Hellshovel párhuzam az ami feltűnik az első négy szám kapcsán, hanem az, hogy milyen kurva jó számok ezek, és milyen jó, hogy az első lemez után ebbe az irányba indultak a görög srácok! A következő dal a Who’s First meg annyira jó és egyedi, hogy sokáig az volt az űberkedvenc, erre jön az első kislemez dal, a Vegetable, amire csupán fél évvel az első meghallgatás után is csak úgy tudok gondolni, mint valami klasszikusra. A Troublemaker, a maga Black Sabbathos basszusával, primitív refrénjével szintén az agyamba ragadt vagy két téli hónapra. Az egész lemez annyira sokszínű, hogy nagyon sokáig nyújt meglepetéseket, tuti, hogy nem unod meg néhány hallgatás után. Drogozni kifejezetten ajánlott rá, úgyhogy akár hónapokig el lehet vele szórakoztatni magad. Ha lennének ilyen ős prog rockos, vén hippi haverjaim, nagy örömmel és kíváncsisággal mutatnám meg nekik ezt az albumot, szerintem tetszene nekik.
Useless Eaters – Singles: 2011-2014 / Slovenly Recordings (2015) Tovább / Read more »
„Hooky has seemingly been the only constant in my life” – Pete Mazza v/g

Absolute home made garage rock and roll by Jacques Le Coque. Essence of their second album Hooky:
Home Heart Blues
Ruler Of My Heart Just Last Night Stay With Me
Don’t Wanna Fight, I’m Gold, Dead & Gone
Here’s My Own Wizard Stuff, Can’t Keep Away
Pass It Around, Get it here:
or buy a cassette from King Pizza Records (US), and „skip school, ditch work, and come play hooky with us!”
Pali: The band was formed in 1999. How should I picture The Experimental Tropic Blues Band of the day and how were the concerts?
Boogie Snake (guitar): We haven’t changed too much, except that we don’t play neo blues the way we used to. We’re more a surrealist para-rock band now (or Belgian handi-rockers). Concerts were really fun, it’s rare when we don’t enjoy them!
Your line-up hasn’t changed, a rare thing. Do you click so well?
We do.We’re friends since high school and like the same kind of music in general. We tried to play with additional musicians, but it didn’t work that well.
You look like common and regular guys but you do get wild on stage as seen in Electric Cock’ video. What the bloody hell was that?!
LoL, yes I know what you mean. The electric dick is a way to prove that you can do music with anything! Even with your cock! Things went crazy when we played that song (Garbage Man, revisited). Dirty Coq (guitar, vocal) had also a few troubles with the cops in certain places.
You shared the stage with anyone around the place. Who were the ones who made you say: „wooow these guys really kick ass!!”
This set has been made like the first broadcast of a weekly radio show for a Hungarian radio station, but it didn’t play this, and the plan of a weekly radio show with various songs just from brand new records stayed in my head. So I’m looking for an internet radio station for my show. If you want it please write: magazin AT rnr666.hu.
1. Experimental pop by Chinese American guitarist and Japanese j-pop diva: Dustin Wong & Takako Minekawa – Dimension Dive part 3: Deep Sea Dance (Thrill Jockey Records) 2. Keith Richards’ daughter’s favorite: Natural Child – Don’t Time Pass Quickly (Burger Records) 3. Aussie electro Nun – Evoke The Sleep (Aarght Records, Avant Records) 4. Aussie seagaze Rat Columns – Pink Mist (R.I.P. Society) 5. Canadian chaos brigade: Odonis Odonis – Mr Smith (Buzz Records) 6. “It’s noisy, with keyboards, you wouldn’t like it”: Gentle Friendly – Cloudbusting II (UK, Fat Cat) 7. Atlanta king of garage soul: Curtis Harding – I Don’t Wanna Go Home (Burger) 8. Mix The Fall with Velvet Underground: Parquet Courts – Black and White (What’s Your Rupture Records) 9. Hungarian historicist and liturgical garage rock: Gustave Tiger – Mary of the Seas 10. San Franciscan eclectic pop: Deerhoof – Exit Only (Polyvinyl) 11. Swiss-Canadian art punk or not: Peter Kernel – High Fever (On The Camper) 12. Swiss funeral folk: The Dead Brothers – Black Train (Voodoo Rhythm) 13. A Tasmanian poet with keyboards: Peter Escott – I Believe in Devil World (Bedroom Suck Records) 14. Notorious English art punkers: The Fat White Family – Touch The Leather (redux) (Hate Hate Hate Records) 15. Parquet Courts’ side project: Parkay Quarts – These Boots (What’s Your Rupture) 16. Traditional Columbian jazz punk chaos: Ensamble Polifonico Vallenato – Son (Staubgold) 17. Poet, playwright & rapper: Kate Tempest – Lonely Daze (Big Dada Records) 18. English countryside doom surfers: The Wytches – Gravedweller (Heavenly/ Partisan/ Dine Alone) 19. American traditionalist Luke Winslow King – Levee Man (Bloodshot Records)
Another sample The „out now” is just a temporary title.

Joanna Gruesome is among the best indie rock band. The Welsh group combines garage punk with indie pop in a very unique style. Their brand new album „Peanut Butter” is coming soon. 4 tracks from it
Pali: 1999-ben alakultatok. Hogy kell elképzelni az akkori Experimental Tropic Blues Bandet, és hogy kell elképzelni egy koncertet?
Boogie Snake (gitár, ének): Nem változtunk túl sokat azóta, kivéve, hogy már nem játszunk neo bluest úgy, ahogy akkor. Leginkább egy szürreális para-rock banda vagyunk, avagy belga nyomi-rockerek. Koncertjeink mindig nagy bulik, nagyon ritka mikor nem élvezzük azokat.
A kezdetek óta nem változott a felállás, ami azért nem túl gyakori. Ilyen nagy az egyetértés?
A főiskola óta vagyunk barátok, és általában ugyanazokat a zenéket szeretjük. Próbálkoztunk plusz emberekkel is, de nem működött valami jól.
Egészen hétköznapi, normális figuráknak tűntök, de a színpadon azért meg tudtok őrülni. Láttam egy videót „Electric Cock” címen. Az mi a franc volt? Tovább / Read more »


ROCK’N’ROLL, BLUES, PUNK, GARAGE ROCK
Nagyon örülünk megint!
Annak, hogy ilyen vadállatokat láthatunk vendégül, mint ez a három, első ránézésre egész normálisnak tűnő belga. Tizenpár éve bizonyítják Európa és az USA klubjaiban és fesztiváljain ennek az ellenkezőjét. Mármint azt, hogy nem egészen normálisak. Sajnos itthon nem túl ismertek, bár lehetnének. Csak azért gondolom így, mert mondjuk, tegyük fel, a Jon Spencer Blues Explosiont szerető kb. ezer jó magyar emberből 999-nek muszáj, hogy tetszenek ezek a belga srácok is! Hisz hasonlóan tömény, sok mindenből táplálkozó modern rock’n’rollt játszanak ők is.
A zenekar 1999-ben alakult Liégeben, unaloműzés és szórakozás gyanánt. Állításuk szerint 2006-tól vált komollyá az egész. Akkor indult be az igazán intenzív turnézás, és jelent meg második nagylemezük, a Hallelujah, egy jó erős bluespunk/rock’n’roll album, bár az egyik számban (Garbage Man) már ott van a Suicide (szinti-punk alapzenekar a 70-es évekből) hatása. Pontosabban ez a dal a Suicide és a Cramps összegyúrása. A lemez nyitószáma:
A következő nagylemez a Captain Boogie. Na itt már elszabadulnak a dolgok. Millió hatás érezhető, Bo Diddleytől Bob Logig, Hasil Adkinstől a Jon Spencer Blues Explosionig minden. Feltűnik egy kis hip-hop, egy kis funk, némi cajun (amerikai francia folk Lousisana mocsaraiból), és persze BLUES! De miután végighallgatod a lemezt az marad meg benned, hogy ez egy jó tömény rock’n’roll album volt. Tovább / Read more »

Chocolat started in Montreal in 2008, when a Bloodshot Bill and Bob Dylan mix one man band, Jimmy Hunt has begun jamming with Demon’s Claws bassist. Funny francophone psych prog rock
„Tss Tss” album on Born Bad Records (France)
*
Post hardcore noise rock by Proton Beast from New Zealand
„Digitizer” album on Muzai. It’s a New Zealand record label based in Leeds (UK). We’re livin’ in a strange world.

Facebook event About Jay in English
Kedden volt öt éve, hogy álmában kinyírta a szar kóla meg a pia az akkor 29 éves Jimmy Lee Lindsey Jr.-t. Már életében egyfajta punk ikonnak számított, a halála után meg pláne. Egy hiperaktív őrült volt, milliónyi zenekarral és hanganyaggal (kíváncsiságból kimásoltam a diszkográfiáját, két és fél oldal), rengeteg mítoszépítő balhéval, és hihetetlenül jó dalíró érzékkel. Ezért szinte nincs olyan projektje, aminek ne lenne legalább néhány kurvajó száma, de végig zseniális lemezekbe sem nehéz akadni.
A Reatards volt az első kamaszként indított egyszemélyes lo-fi, szarrá torzított recsegő garázs punk projektje, aztán nem sokkal később szerzett még két hülyét (koncertekre meg még egyet), de utána sem lettek kevésbé zajosak