Nem rég eszembe jutott, hogy kicsit rendet teszek a g-mail fiókomban, na ezalatt  találtam pár levelet amiket még 2009 nyarán küldött Supi barátnőnk, amikben három RNR666 Buli élményeit írja le. Íme az első:

HIROSHIMA ROCKS AROUND + MAXIMILLIAN I° 2009. JÚNIUS 21. / Budapest / Kamra Klub / RNR666 Buli

A római illetőségű Hiroshima Rocks Around június 20-án Miskolcon nyomott egy erőteljes bulit, majd másnap – a lassan kultikussá váló helyszínen, – Budapesten, a Kamra klubban lépett fel.

Már a miskolci koncert után fegyvert fogtak rájuk a helyi erők (és ez komoly!)…valamit nem érthettek. Vasárnap reggel egy helyi egységben kávézás közben a jelenlétükben zuhant le a falról egy TV monument, így indultak Budapestre.

(A miskolci kaland hiteles leírását ITT találod olaszul, de a google translate segít. -a szerk.)

graphics by Roberta Scomparsa

A Kamrában a kezdés szokásosan elhúzódott, ehhez az is hozzájárult a szervezők elmondása szerint, hogy az ismerősökön kívül 10 óra körül 4 ismeretlen arc volt a helyszínen…a nézőszám így megközelítette a 30-at, ezen az egyébként tényleg jelentős underground bulin.

Ilyen körülmények között – tekintettel a Zene ünnepére is – a jegyszedés elmaradt. Egyébként nem is érdekelt senkit, hogy hányan vannak ott.

Fél 11-kor rázendített az előzenekar, MAXIMILLIAN I° . Róluk azt lehet tudni, hogy a banda a Hiroshima oldalága, az ott szaxofonos faszi itt ének-gitárgyilkos, aki külsőleg mellesleg egy 70-es évekbeli olasz pornószínészre hasonlít: mackós testalkat, göndör fürtök, kimunkált bajusz…

A duó másik tagja a dobos, aki hasonló testalkattal, rajzfilm figurára emlékeztető maszk alatt izzadta végig a produkciót, amit ha egy szóval kéne kifejezni, azt mondanánk: állat. De azért kicsit kifejtjük: színtiszta noise-rockot nyomnak tucatnyi pedállal szarrá torzított gitár, artikulátlan üvöltő ének, alatta a korai Birthday Partyra emlékeztető dobolás – veszett sebességgel.

Ez eltartott úgy 40 percig, de ez idő alatt mindent kihoztak magukból, amit lehet. A végén a gitáros arc kitépte a jacket a hangszerből, és ezt basztatva, a pedálok tekergetésével hozott létre egy elég komoly zajzuhanyt; ekkorra a közönség is kellőképpen feltüzelte magát.

Viszonylag rövid átszerelés után – ha lehet – fokozódott az őrület. A gitár-dob felállású Hiroshima – szaxofonnal kiegészülve – szintén a noise-rock elkötelezettje, de itt nem a kaotikus vonalat kell kiemelni, hanem a tömény zajjal és torzítással megtámogatott rakkenroll alapokat hozzák, a Fun Housera emlékeztető szaxofon futamokkal sűrűn tűzdelve.

Az első erőteljesebb hangok megszólalásánál az egyik felkészült fotós akkurátusan behelyezte füldugóit, a közönség arcán torzult mosoly, döbbenet és lelkes bíztatás látszott egyszerre.

Külön említendő a helyi személyzet – az egyik pincérnő – arcáról leolvasható ISZONYAT: ha az ott lévők sorsát az ő kezébe adták volna, akkor a helyiség kiürítése után kényszerzubbonyban szállíttatta volna el az egész bagázst.

Egyébként mindenki jól mulatott a frappánsan összehozott zaj-zenére, kivétel talán az a négy angolnak látszó turista, akik gyanútlanul tévedhettek a helyre. Ők először értetlenül nézelődtek, majd berzenkedni látszottak, összeröhögtek és határozottan távoztak…ez bőven belefért 5 percbe.

Közben a produkció a közönség reakciója által szinte performance-szá vált, amiben az előbanda dobosa volt a főkolompos, majdnem szó szerint is. Elkezdett fetrengeni, aztán a kontroll-ládákat emelgetni, döntögetni, de amit a keverős először próbált megfékezni, de aztán rájött, hogy nem kártékony a lendület, ez is csak a show része.

A szervező meg túltengő lelkesedéssel díjazta a produkciót: a közönség között fújó szaxis hátára ugorva pogózott. De pórul járt, mert egy másik felindult közönség-tag heringként a színpad padlójához helyezte, majd fókaugrással ráhemperedett, de ezt felülmúlta az imént említett dobos, aki jegesmedveként rájuk vetette magát. Alul szegény p(P)ali majdnem megfulladt. Mindez arra ösztönözte az előadókat, hogy még egy kicsit gerjesszék a zajt.

A műsor végén a dobosok helyet cseréltek, a Hirosima ütőse még egy számot is elordított, teljessé téve az agy-pogót a Zene ünnepén.

MAXIMILLIAN I

HIROSHIMA ROCKS AROUND

black and white photos by Kutya

A before/after is jó volt

INTERESTING PROJECT RISES BY DEEP ITALIAN TRADITIONAL RULES OF LOVE

CREAPOPOLVSQVE

„Our mission is make LOVE for make PEOPLE.”

and make hot ambient industrial & horny drone noise

Mentula Aurum cassette on NO=FI Recordings (Italy)
(Mentula Aurum means Golden Dick in Latin)

CREAPOPOLVSQVE = Katzy and Matzy, aka Stefano and Valentina.

I know Stefano from noise rock band Hiroshima Rocks Around, and noise wave duo Maximillian I°.

Valentina as Mushy plays Cocteau Twins-like haunted minimal synth (Three Legged Cat and Clandestine Recs), and as Phantom Love fabricates kraut cosmic trance (Mannequin Recs).

Trouble Vs Glue is an Italian duo from Rome where usually Toni plays on drums, and Lady Maru trifles with keys and sometimes strings.

They said „sound like the Residents with a punk drummer, in others like a weird Japanese electronic pop band from the ’80s, while some other tracks bring us back to the no-wave of Lizzy Mercier Descloux and DNA.” I tell: Trouble Vs Glue is such as the electro-clash duo Stereo Total in experimental mood.

A song from the third album featuring David Lemoine from French electro punk band Cheveu

This Age will be released this June on No=Fi Recordings (I)

You can find a pretty different musical background behind the members. Toni has a noise rock band Hiroshima Rocks Around, and his solo project Mai Mai Mai is an experiment based on Italian Occult Psychedelia, which is rooted in Italian horror movies, giallo films, spaghetti westerns and local folklore. His debut album was mixed by Jamie Stewart, aka Xiu Xiu.

Lady Maru is a techno and deep house musician and DJ. Very interesting her collaborative no wave nu disco project with Cascao (who also is a contributor on the new album of T Vs G). They have a deep house cover of Death Valley 69, a masterpiece of Sonic Youth and Lydia Lunch. Find it!

3 black brothers underwent from funk to punk in Detroit, 1974. The trio was called Death. They self-released only one single before they transformed into a gospel rock band in 1977, but later they turned into reggae. The Death stayed fully unknown until 2009. After two archival albums this is the final one, featuring studio recordings from 1975, 1978, 1980 and 1992.

Death III by Drag City. Death is reunited.

*

Mai Mai Mai is a solo project of Toni from frantic noise rock band Hiroshima Rocks Around and wacky pop duo Trouble vs. Glue. Mai Mai Mai is a travel in time and space: a mix of drone and ambient, techno beats, field recordings and soundscapes on the border between East and West. Delta is second part of his journey across the Mediterranean Sea. His fellows on this trip: a movie star junkie Gianni Giublena Rosacroce on clarinet, Donato Epiro on organs from occult psychedelic duo Cannibal Movie and Piovs on Moog.

Extremely limited one-time pressing LP on Yerevan Tapes. Toni’s first journey.

())))+++++=""><="" =" /><f="// =""><="" =" /><f="// =""><="" =" /><f="// =""><="" =" /><f="// =""><="" =" /><f="// =""><="" =" /><f="(()))9//<<<<<>###<="" =""><="" =" /><f="////////"""""""XXXXXXX<<<<<<<<<<<<<<<˛˛˛˛˛˛˛˛˛˛IIIIIIIIIooooooOOOoo(())))+++++=""><="" =" /><f="// =""><="" =" /><f="// =""><="" =" /><f="// =""><="" =" /><f="// =""><="" =" /><f="// =""><="" =" /><f="(()))9//<^^^^^^°°°°°°/////////((((((===))))()()()()(XXX""ooooOOOOo:::::::……/////////((()))IIIIooo

tovább

Tovább / Read more »