„Tommy is the only rock opera ever made.” (Ken Russell)

Tizenkilenc éves voltam, amikor Guy Ritchie megcsinálta a Lock Stock and Two Smoking Barrels című filmet, aminek nincs köze a későbbiekben tárgyalandó rockoperához. Akkoriban néha egy levegőt szívtam egy fiatalemberrel, aki politoxikomániája folytán néha elég furcsán viselkedett. A legfurcsább húzása az volt, amikor a fenti filmet elejétől a végéig végigmondta minden részletre kitérve, röpke három óra alatt. Persze ez így teljesen értelmetlen volt, ráadásul unalmas is, de maga a herkulesi erőfeszítés mégis valahogy meghatott. Azóta vágyom arra, hogy én is egyszer töviről hegyire végigmondjak egy filmet pont úgy, ahogy Némó tette annak idején. És ez a pillanat most érkezett el, a Ken Russell rendezésében készült, a Who által írt és játszott Tommy című rockopera képében.

Ezt most elmondom egyszerűen, ahogy van. Végig az egészet. Az a legszebb benne, hogy ha netán végigolvasnád, utána sem tudnál többet róla, mint ha csak az imdb ismertetőt nézed meg, pedig az csak ennyi: A psychosomatically deaf, dumb and blind boy becomes a master pinball player and the object of a religious cult because of that.

Tovább / Read more »