A következő században tovább folyt a szétforgácsolódás, és a tartományurak vetélkedésének köszönhetően lényegében polgárháború zajlott, aminek intenzitását a köztársaság 1911-es kikiáltása csak növelte. A 20-as évek végén kezdődött, és 20 éven át tartott a nemzeti és kommunista erők küzdelme az ország feletti teljes ellenőrzés megszerzéséért, miközben 1931-ben Japán leválasztotta az észak-kínai Mandzsúria tartományt, majd  1937-től általános támadást indított, aminek az atombombák vetettek véget. De nem a polgárháborúnak, ami vidáman folyt tovább1949-ig, a Kínai Népköztársaság kikiáltásáig. Amit a Tajvanra menekült Kínai Köztársasággal szemben a haladó szocialista béketáboron kívül senki nem volt hajlandó elismerni. Annyira, hogy a 1971-ig Tajvan képviselte Kínát az ENSZ-ben.