Sosem értettem mit keresett ez a dal az ős-RNR Politoxikomán Adásában. Talán azért került bele mert kedvenc anonim alkoholista piromán könyvelőnk, (akit 1994-ben az Exodus Recovery Center nevű exkluzív rehab intézetben egyszerre kezeltek Kurt Cobainnel)
akinek egyúttal a legjobb kívánságokat küldjük csütörtökön betöltött 53. születésnapja alkalmából!
egy kád LSD-ben ülve hótrészegen begombázva írhatta. Íme a szövege. A Föld valamennyi nyelvén tökéletesen értelmetlen, ezért nem vettem a fáradtságot, hogy lefordítsam
Tovább / Read more »
– Hölgyeim és Uraim, a Világ legkisebb költségvetésű fesztiválja!
Moszkva, London és az Endlösung után! A Führer vágyának tárgya:
1912-ben Müchenben ma született a III. Birodalom nem hivatalos förszt lédije.
Tovább / Read more »
Mindenki emlékszik arra a 9 évvel ezelőtti január elsejére. Pontosan fel tudja idézni, hol, mikor, kitől tudta meg a hírt és mi volt rá az első reakciója. (Csakúgy, mint a WTC 911-re.) Én meglehetősen leharcolt állapotban feküdtem otthon Nyíregyházán szobámban. Biztos éppen emlékeimet szedegettem össze, mi is történt szilveszterkor, amikor anyám mindezzel mit sem törődve berontott és közölte – Zámbó Jimmy öngyilkos lett. – Mi? – Fejbe lőtte magát. – Na ne, honnan szeded ezt a hülyeséget? – Bemondta a rádió. Egy ország józanodott ki akkor hirtelen. (Összenéztünk, megfogtuk egymás kezét, és azt suttogtuk – Úristen, mi jöhet még?) Én akkor feltettem magamban a kérdést, kinek álhatott Jimmy halála érdekében? Na kinek? Balázs Palinak. Ő intézte így: Zámbó Imre előadóművész eléggé szétszórtnak érezte magát a harmadik napja tartó ivászat következtében. Már csak kóvályogni bírt. Hirtelen egy tükörben vette észre magát. Úristen, hogy nézek ki! Meg kellene fésülködnöm – és már nyúlt is fésűjéért, amit valaki Berettára cserélt. – Na ide egy kis választékot, motyogta
A Magazinban található írás 2005-ben keletkezett. A Karrier a halál után című nagyszerű sorozat egyik jól sikerült darabja. Főleg fórum bejegyzéseket tartalmaz, kiegészítve nyomtatott sajtóban megjelent szalagcímekkel, alcímekkel, kis hírekkel, és bármilyen furcsa, megjelent a magyar sajtóban. A már nem létező Állás és Karrier nevű magazinban, ami egy külön történet. Igazi magyar abszurd. Talán egyszer megírom.
Oroszországban ma is népszerűek a csodatévő szent emberek. Régebben – mielőtt a szovjetek betiltották volna őket – általános elfogadottságnak és elterjedtségnek örvendeztek. Grigorij Jefimovics Raszputyin mint szibériai falusi paraszt kezdte pályafutását 1870 táján. Eszünkbe ne jusson, hogy járt valamilyen iskolába! Nem. Az orosz paraszt nem betűt vetett.
Ma pontosan 93 éve gyilkolták meg Grigorij Jefimovicsot.
Fiziológusok fejlesztették ki, tehát (?) valamit tudhat a cucc
és ha
minden igaz, napi ötperc gyakorlással a világ legjobb pinanyalója lehetsz…
…avagy:
Egy karácsonyi ajándék, amit nem akarsz kapni a csajodtól!
20-as évek, Amerika. Egy optimista, energiától duzzadó társadalom. Progresszió, prosperitás és felhőtlen életöröm. 1925-ben az amerikaiak 53%-a tudja otthon felkapcsolni a villanyt és 65% mondhatja, van kocsim. Ha áram van, minden van. Hűtőszekrény, gramofon, porszívó. És ezek a javak nem számítanak luxusnak. A rádió aranykora ez, de 1928-ban már bemutatják az első színes televíziót. Hollywood is egyre inkább részévé válik a mindennapoknak. Amerika felszabadult, örül a történelemben addig példátlan jólétnek. Szól a jazz és járják a charlestont.
Néhány rövidlátó fanatikus nyomására meghozzák az évtized legostobább törvényét és 1920. január 17.-én szombaton életbe lép az alkoholtilalom. Egy olyan időszakban, amikor aszkétizmusnak nyoma sincs, ráadásul túl sok pénz cirkulál a rendszerben. Ez az évtized Al Capone évtizede is.
