A következő oldal a nyugalom és a közízlés megzavarására alkalmas!
Böngészését kizárólag:
látogatóknak ajánljuk!
Ennek tudatában:
Na? Jó a cím? Kattintottál? Köszi. Szóval, mielőtt bármi rosszra/jóra gondolnál, eláruljuk, hogy az alábbi posztban a P.I.N.A. zenekarról lesz szó, amely zenekarnak Hendrixről szóló számát még az RNR666 is játszotta egyik korai rádióműsorában. A Gólya meg is hívott minket, hogy a most szombati P.I.N.A./Smafu koncert után játszunk zenéket a lejátszóból, mi meg cserébe felajánlottuk, hogy készítünk egy interjút a P.I.N.A. zenekarral. Elő is vettük P.I.N.A.-rajongó elvtársunkat Csermanek Csabát, hogy tegyen ő maga fel pár jól átgondolt kérdést a P.I.N.Á.-nak.
Ez lett belőle:
Kár lenne kendőzni a tényt, hogy a P.I.N.A. zenekar újra aktív. De vajon újra? Vagy tán először, úgy igazán? És miért most? Ezekre a kérdésekre (is) kaphattam volna választ, ha felteszem őket, de egyik felét elfelejtettem, a másik fele pedig eszembe sem jutott. De nem árulok el több titkot, hanem átadom a szót Surcinak, a zenekar énekes frontemberének és magamnak.

Cs.Cs.: Én Kovácshidán hallgattam P.I.N.Á.-t. Az elsőt, az otrombábbikat. Egyszer kiraktam magnóba a buszmegállóba. Egy nagymama ácsorgott a leányunokájával. Néztem az arcukat. Forgatták a szemüket, aztán a lány annyit mondott: kapcsold már ki! Megijedtem, kikapcsoltam. Ti mutogattátok a fölvételt? Hogyan reagálták le?
S.: Mi a fenét kerestél te Kovácshidán? Nem miskolci vagy? Szóval nem, én nem vagyok ilyen mutogatós, nem mutogattam senkinek. Illetve de, egyszer a Gyenes Ivettnek, de akkor ő meg jött másnap, hogy terhes lett. Egyébként úgy készült a felvétel, hogy stúdióban voltunk a HVG zenekarral, ahol éppen doboltam és 2 órával hamarabb végeztünk a felvétellel. Erre Lapáttal, a basszusgitáros kollégával ketten elfogyasztottunk 7 deci vodkát, egy zsák Borsodi Homályost és egy PET palack házibort, majd szóltunk a hangmérnök srácnak, hogy indítsa el a felvételt. Taki, a gitáros beült a dobhoz, én felvettem a gitárt, összeszedtem néhány újságot – Népszabadság meg Rockinform meg ilyesmik voltak ott szétszórva – és elkezdtünk tekerni, én meg nagyjából felolvastam a szövegeket az újságból. Így született a Csurka István, aztán az Iskola Helyett a Gyerekek Lopni Járnak, a Surján Lászlós Kibaszott Kormány és a Minden Rendőr Seggfej is. Ezek mind Népszabadság cikkek voltak, itt-ott kiegészítve a véleményemmel. Aztán átváltottunk a zenei magazinokra, és a Nagy Ferós szám, a szekszeksönös Azt Akarom Hogy Azt Mondjátok Pina, meg a Johnny Rotten a Punk Halott az mind onnan jött. Azt a Népszabadságot sajnos nem találtam meg, mert nem tudom pontosan a felvétel dátumát, de a Johnny Rottenes interjút megtaláltam, itt láthatod, hogy csak simán felüvöltöttem az interjú szövegét:
„The one who was Johnny Rotten is a happily married man now. He has a home in London and another in Venice Beach, Los Angeles, „where even the tramps have suntans,” and he goes skiing in St. Moritz for his holidays. A very good class of snow they have in St. Moritz, he assures me.
But while the little woman is stuck at home tonight, her feet up in front of the TV, the man of the house is out on the tiles, i.e. here in my flat, chain smoking and guzzling beer and talking about sex, relating a most abominable story about Chrissie Hynde and another one about Jason Donovan, neither one of which sadly can be repeated here for legal reasons.” (Q Magazine, 1992 március)
Egy másik cikk meg arról szólt, hogy egy Cynthia „Gipszes” Albritton nevű groupie gipszmásolatokat készített zenészek pélójáról, és a cikk szerint, amikor Jimi Hendrix farkára ráöntötte a meleg gipszet, az beleélvezett. Ezt felolvastam a zenekarnak és egyszerre mondták azt, hogy „Ez buzi!” Én meg elkezdtem kiabálni, hogy Jimi Hendrix Egy Buzi. Gondoltam ez jó lesz arra, hogy borsot törjek az egyetemista, kockásinges, oldaltáskás hippi lányok orra alá, akik akkoriban úgy mászkáltak össze-vissza a helyi klubban, mint az angol királynő. Ennyi erővel persze lehetett volna mondjuk Jim Morrison is, ha róla szól a cikk, de így szegény Jimi esett áldozatul. Ezt a felvételt odaadtam valakinek, el is felejtettük, aztán 1-2 évre rá kezdtem el hallani, hogy pina, hú, milyen fasza zenekar. Csak néztem ki a fejemből. Ez soha nem volt zenekar, soha nem próbáltunk, soha nem játszottunk sehol.
Cs.Cs.: Az első kazetta hiperminimál, ordenáré nihil-punk, rímbeszedetlen szövegekkel, meglehetősen egyedi színfolt a popzenei palettán. Miért nem ebben a szellemben folytatódott a rákövetkező megnyilvánulás? Vagy, de?
S.: Lejárt a Népszabadság előfizetésem. Vagyis de. Szerintem fordítva raktad be a kazettát. Na jó. Ez megint úgy kezdődött, hogy jól berúgtunk. Ültünk a Fakocsmában Paszival, Johnny Six-el, meg Káresszal, ittuk a narancskólát vodkával. Volt egy zenekaruk, én meg mondtam nekik, figyu, jövő hétvégén menjünk stúdióba, vegyünk fel valamit. Arra gondoltam, hasonlóan az előző mókához, majd berúgunk, ott megbeszéljük mit játszunk és csinálunk valamit. Ők csak bólogattak, azt hitték hülyeséget beszélek, de én másnap tényleg lefoglaltam következő szombat délelőttre egy demófelvételt. Azon a héten éjszakás voltam, és leírtam egy pár szöveg-ötletet, Szétlövöm Az Agyam, Utálom Az Embereket meg ilyesmi. Amikor mondtam nekik előtte való péntek este, hogy akkor holnap megyünk stúdióba, kicsit bepánikoltak és jól berúgtunk megint, aztán másnap felbuszoztunk Miskolcra és néztünk egymásra, hogy most mi van. Mutattam Paszinak, hogy dobolja ezt a ritmust, Johnny Six-nek pedig, hogy játsza ezt a basszusgitáron, én meg majd ezt kiabálom. Káresz meg össze-vissza szólózott. Kiszóltunk a kontrollba, hogy mehet a felvétel és ennyi. Aztán ezt a kazettát is átmásoltuk pár embernek és kíváncsi voltam mi fog történni. Dögöljek meg, ha tudom hogyan, de ez is ugyanúgy elterjedt, pedig ez 2-3 évvel később volt, mint az első felvétel. Aztán amikor lett szélessávú internet, valaki összepakolta a két felvételt egybe, ott pedig így terjedt el, egyben a kettő, mintha egy felvétel lenne. Most nézem a felírt számcímeket, a Louie Louie-ből például hogy a fenébe lett Lovie Covie? Az meg mi a fasz?

Cs.Cs.: Az elmúlt két évtized bebizonyította, hogy nem lehetett hallani a P.I.N.A. együttesről. Akkor mi volt?
S.: Most azt akarod mondani nekem, hogy húsz évig nem hallgattál pinát? Johnny Six pár évig német barátainkat boldogította, Paszi is össze-vissza mászkált a világban, én pedig egészen Kanadáig futottam. Úsztam. Aztán visszakerültünk Lenin”Tiszaúj”városba, és mindannyian kibaszottul mérgesek voltunk és úgy gondoltuk itt az ideje punkzenekart csinálni. Megtaláltuk Sanyit, és azóta szerelmesek vagyunk egymásba.

Cs.Cs.: Nem régóta újfent bekerülni látszik a csapat a köztudatba. Pontos ritmusszekció, harap a gitár, összeszedett játékstílus, közönségszeretet. Hova vezet ez? Lesznek új számok, anarchia meg minden?
S.: Meghallgattam sok mai magyar punkzenekart és nagyon sok jó banda van. Néhányan a jó öreg harapós gitáros vonalat játszák, néhányan pedig szintetizátorokat nyomkodnak és okos szövegeket írnak híres emberekről, mint például Le Corbusier – szóval gondoltam próbáljunk meg valamit mi is. Mérges zenét, harapjon a gitár, jöjjön a dob mint a tehervonat, szarkasztikus szövegekkel. Játszunk régi számokat, mert követelik őket, de arra gondoltunk, ha már csinálunk valamit, akkor írjunk új dalokat is. 43 éves vagyok, az első felvétel idején pedig 16 voltam. Nyilván másképp látom a világot, másként, más dolgokról fogok írni, mint akkor. Johnny Six és Paszi megírják a zenét, a szövegek nagy részét én írom – próbálok úgy írni, hogy mókás legyen, de egy tükör is egyben. A zene pedig pofánbasz. Nagyon nagy szerencsém van, hogy itt van Paszi és Johnny Sixpack, nem lehet őket pótolni. Sanyi vagy 10 évvel fiatalabb tőlünk, ő a jóképű fiatalember a bandában. A menedzser mondta, hogy ilyen is kell a csajok miatt, amikor összerakott minket. De eddig még csak fiúk jelölték be. Van egy facebook oldalunk, amit senki nem mer bejelölni a pina felirat miatt, de itt mindig leírjuk, mi történik a zenekar életében. Itt pedig meg lehet hallgatni az új lemezünket, az a címe, hogy Panelprogram, mert mindannyian panelban nőttünk fel és panelben élünk, én nagyon szeretem, fent vagyok a tizediken és kurva messzire ellátni onnan. Van CD-n is és hamarosan lesz 7″ vinylen is, koncerten lehet tőlünk venni.
Cs.Cs.: Elég gyáva ember vagyok, de egyszer egy vak ember gipszbe kötött lábára, – miután összebarátkoztam vele – horogkeresztet rajzoltam, vastaghúsú filccel, azt hitte a nevemet írom.
Jól tettem?
S.: Szomorú vagyok, hogy ilyet tettél. Ha én lettem volna a helyedben, biztos, hogy egy pina-jelet rajzoltam volna a vak ember gipszére. Vagy ráírtam volna valami ilyesmit: „Ezt nem láttam jönni!” vagy „Már megint valamiben sántikálok!”. Na mindegy, azt akarom mondani, hogy máskor ne legyél ilyen gyáva és ne hagyj ki egy ekkora lehetőséget. Ja, és ne legyél önző se, csinálj róla képet! Mi is hadd röhögjünk.

First of all, Fuseism is not something you would call bad-ass music – the Budapest 5-piece is the musical equivalent of a shy and smart good-willing guy from the neighbourhood. Still, Fuseism has a lot to give not only to this kind of people – their music is basically for anybody who’s into indie, punk, shoegaze and catchy melodies. Yeah, the nerdy music fans, you might say but hey, what’s wrong with that..?! Nerdy people have a lot of soul, intellect and they are not afraid to say they care…
Fuseism has released a Demo tape and four short EPs so far (if you haven’t got it yet, save each of them on your hard disk – Downloading is freedom, you know) with their trademark guitar sound, thick bass licks and the unique chanting vocals about despair, pathfinding and self-reflection.
By the way, have you ever heard their semi-ironic song about video games being better than drugs?? I tell you it is worth checking whatever these guys release – and luckily enough they finally released a longer 6-track (with the two instrumental Ultrablast snippets it’s in fact 4 songs) EP yesterday titled Search and seek more.
[bandcamp width=100% height=120 album=195618962 size=medium bgcol=333333 linkcol=0f91ff]
To do a spoiler, the new songs bring no novelty in terms of style but this style is absolutely theirs and it’s impossible to mistake these guys for something else. 90s and surf punk influenced noisy/dreamy shoegaze sound, energy, hints of dissonance but overall melodic harmony. And one day at a point of mediating with your own self, you will find yourself mumbling these lines along with the vocalist Rádi who’s the guy responsible for the verbal delivery. Hey, you could do that at any of their shows, I bet you wouldn’t regret it as they are one of Hungary’s best live bands.
For me, the most amazing track on the EP is Comfort and conquer – it is like an early 90s noise rock piece fuelled with more intensity and more melody. It clearly has one of the best guitar tunes ever, it’s gonna give you the chills for sure.
Support the band by going to their shows or spreading the word about them, it’s time to be a believer of Fuseism!
It’s been more than a year since their last 2-song EP but the waiting is over now – stay tuned until 15th November when the new Fuseism EP is to be released by Go Away Records with 4+2 brand new tracks – Hungarian nerdy noise rock, dark indie punk and that certain guitar sound!
So, here are three short previews from the upcoming EP
http://www.youtube.com/watch?v=mpGqWAuV2Ig
Na EZÉRT! Mert ha feloszlik egy király magyar zenekar, akkor utólag lehet pityeregni, de tessék inkább kebletekre ölelni azt, akit még lehet – meg persze a Románia zenekar tagjait is, mert egyáltalán nem haltak meg, csak úgy döntöttek, hogy a csúcson hagyják abba. Na, de miért kell? Mert sokan nem tudják mikor kell feloszlani – és a Románia most azt mondja, inkább előbb, mint később. Most már szeretitek őket, mi?? Pedig biztosan kevesen voltak ott, amikor Csank Laci (eredetileg jolanás énekes) és Fekete Dávid (dobverés) akaratuk ellenére kitalálták az elmúlt évek legmentálisabb magyar zenekarát – ahogy azt kell, kevés ambíció, sok sör. A Myspace-csúcskorának gyermekei közül páran biztosan emlékeznek a sörös üveg burogatásra, meg az első látásra sem épp sejtelmes névre (Románia a.k.a. Bundesliga Superdeath) amik az első demókon emelték a mocskos gyönyört – csodálatosan vandál csürhe. Vagy valamivel később, amikor ezt írtam: ‘Dávid, a dobos nagyon elvetemülten küldte és az egésznek olyan gyönyörű vége volt, hogy a gitáros-énekes srác be lett hajítva a dobok közé – na, ilyenkor úgy érzem, hogy ez a szobazene szart sem ér az ilyenekhez képest.’ Még egy kicsivel később Kele Gabi is csatlakozott a Lömbihead zenekarból és innentől lendült be igazán a négyesfogat, Peti, Dávid, Laci és Gabi, ekkor már szerintem kétszer olyan gyorsan játszották a számaikat, mint eredetileg. És ha egy videóban kéne összefoglalni a zenekar munkásságát, azt valószínűleg szándékosan sem lehetne jobban, mint a tavalyi Lömbihead búcsúturné során felvett legdurvább videóval:
A lényeg, hogy most sikerült az utolsó pillanatban elcsípni őket egy kis csevejre és most megtudhatjátok a válaszokat a legfontosabb kérdéseitekre, amire az országos médiában nem kérdeztek rá!
ma este 11-kor a Duna TV műsorán a http://www.dunatv.hu/musor/elo címen streamelhető egy mentális Broken Cups koncert!
edit: a streamre úgy tűnik már nem maradt pénz