‘magyarország’ címkét viselő írások
-
Radio 'n' Magazine 'n' Gigs 'n' Records 'n' T-shirts
RNR666 Rádió
A rettenetes írás
Pedig ennek a történelmi tényeket tartalmazó rettenetes írásnak a Blikkben kellene megjelennie. Hogy minél többen megtudják, Márai Sándor bizony nem méltó arra, hogy továbbra is állami irodalmi díjat és irodalmi programot nevezzenek el róla. Posztumusz odaítélt Magyar Művészetért Díját vegyék el, emléktábláit szedjék le, szobrait távolítsák el! Mert „érdemtelenné és méltatlanná vált azon magyargyalázó kijelentései után, amelyeket” Naplójában papírra vetett.
Nemzetpatológiai Értesítő (1.évf. 1.sz.)
Nem kedvelem ha egy híres halott nevét írja fejlécére egy társaság, hogy a jól ismert, bevezetett „brand” alatt, a híres halott szellemében tevékenykedjen. A híres halottaknak általában meg kellett küzdeniük rövid látó környezetük, a néhai többség ellenvéleményével, rosszabb esetben közönyével, ami a róla elnevezett társaságnál általában nem áll fent. Annál inkább a múltba révedés, a rövid, illetve csőlátás veszélye. Egy környezetével megküzdő híres halott talán egész más válaszokat adna a jelen kérdéseire, és más lépéseket javasolna, mint a kényelmesen rá hivatkozók.
Bár Széchenyi István 1844-ben ellenezte, hogy az itt élő zsidók a nem nemesekkel egyenlő jogokat kapjanak, (amire minden újnyilas előszeretettel hivatkozik), de jóindulattal viseltetett irántuk, mert „ha az ember tekinti, hogy Magyar-országban ezen szerencsétlen és elnyomott népfaj egy idő óta mennyi ipart fejt ki, lehetetlen, hogy az ember valami sympathiát iránta ne érezzen.”
És egészen biztosan felháborodna azon, hogy szeptember 21.-én, születésének 220. évfordulóján a Magyar Tudomá- nyos Akadémia dísztermében róla elnevezett díjjal tüntették ki Szaniszló Ferenc újságírót. A Széchenyi Társaság az Echo Tv Világpanoráma című műsorának szellemiségével indokolta az elismerést.
88
Nemzeti Lókolbász
Hátrányos fejzet
Csikóspuli vizslával
Most Kővágóőrs.
Mindez én vagyok
2. Mária országa. I. István (997-1038) kinek „alig nyílt ajka nevetésre, mivel az írásra gondolt: Akkor is fájhat a szív, amikor nevetünk, és az örömnek is lehet szomorúság a vége, és mindig úgy mutatkozott, mintha Krisztus ítélőszéke előtt állna. Szíve-lelke minden vágyával a végső napot képzelte maga elé, s már a mennyország lakája, angyali társal- kodás társa óhajtott lenni. Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról, s mikor már nem volt kétséges hamari halála, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait, először megtárgyalta velük, hogy helyette a Velencében született Pétert, nővérének fiát választják királynak, akit már korábban magához hívatott, és seregének vezérévé nevezett ki; majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet.” Az idézett, a király életéről szóló első írásmű, az 1080 körül keletkezett nagylegenda , és a pár évvel később keletkezett kislegenda sem tud arról, hogy a király halálos ágyán országát Szűz Mária oltalmába ajánlotta volna. Azt egy Hartvik nevű püspök találta ki 1100 körül.
3. A kereszténység védőbástyája. Egyes helyeken: pajzsa. A török ellenes harcok idején terjedt el a középkori Európában ez a fogalom. Viszont a magyarok nem a kereszténységet, még kevésbé Európát védték, hanem elsősorban országukat. Amit lényegében bután eljátszottak. S lettünk európai török hídfőállás. Az igazsághoz tartozik, hogy a Magyarország előtt leigázott balkáni államok szintén a kereszténység védőbástyájának szerepében tetszelegnek, míg a török kiűzésében főszerepet játszó Ausztria nem.
4. „Komp-ország, Komp-ország, Komp-ország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza. Miért hazudták, hogy a komp – híd.” 1905. Ady Endre – Ismeretlen Korvin- kódex margójára. A. E. összes prózai műve. 7. kötet/8.
5. Keleti Svájc. 1918. Jászi Oszkár elképzelésének, Magyarországnak a Svájci Államszövetség mintájára történő, felemás, magyaros átszervezésének legnagyobb akadálya, hogy akkor már nem volt mit. Vesztesként kínáltunk olyan, számunkra előnyös kompromisszumot, a győztesek oldalán álló magyarországi nemzetiségeknek, amit pár évvel ko- rábban örömmel vettek volna. 2007-ben a Románia Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Markó Béla, programbeszédé- ben újra zászlóra tűzte: "A célt most immár könnyen összefoglalhatom: Erdély legyen a keleti Svájc!”