A következő oldal a nyugalom és a közízlés megzavarására alkalmas!
Böngészését kizárólag:
látogatóknak ajánljuk!
Ennek tudatában:
A levélregény folytatódik!
A hosszú szünet oka, hogy hazánk egyetlen szeparatista szervezete, a lassan 15 éve létező (úgyhogy a neo-folk, magukat magyarnak vagy másnak nevező ilyen-olyan csoportok elhúzhatnak a vérbe) Free Szabolcs Terror Zone (röviden efesztézé) radikális szárnya rövid, de komoly szavakkal nehezményezte, hogy a korábban szabad felhasználásra megkapott, a csoport tagjainak hétköznapjait bemutató dokumentumokat előzetes egyeztetés nélkül, „csak úgy” közölni kezdtük. Ezek után a szervezet vezetősége jelezte, lehet meggondolta magát és visszavonja hozzájárulását a szabad felhasználáshoz. De mi, ismerve a szöveg történeti és irodalmi értékét, nem hagytuk annyiban a dolgot, hosszú és nehéz tárgyalások után megállapodtunk abban, hogy minden megjelenés előtt az F.Sz.T. Z. megbízottjának jóvá kell hagynia a szöveget és a hozzá tartozó illusztrációt, amiért neki illő tiszteletdíj jár. Éshogykiaz? Hááát. Ők:
Ezt a filmet már Milánóban is nagy sikerrel vetítették egy független filmfesztiválon, ahol a szervezet tagjai, inkognitóban ugyan, de jelen voltak.
avagy
A nagy F.SZ.T.Z. könyv
-levélregény-

2.
Nyíregyháza
1999. február 5.
Erőt, egészséget!
Tegnap elmentem fodrászhoz. A fodrász egy 50-es, bajszos, busafejű ember volt, aki meg se várva bejelentésemet megkérdezte: – Hajvágás lesz? Mondtam neki igen. Erre azon nyomban hozzálátott anélkül, hogy előadhattam volna elképzelésemet leendő frizurámról. De nem akartam megzavarni, hagytam, hogy terveit a fejemen valósítsa meg. Este Karcsival, Tótlalival és Kettyóssal találkoztam. Tótlali mesélte, hogy első élménye rólam meg Hermanról a következő: valamelyik Sziget fesztiválon a főutcán sétált és a ’Nyíregyháza, Nyíregyháza’ ordibálásra lett figyelmes. A Levi’s reklámsátornál én meg Herman éppen összeesés ellen a sátorvasba kapaszkodtunk és visítottunk, miközben a sátor gazdája üvölt: – Most már elegem van belőletek a kurva anyátok! Tűnjetek már innen, nem érdekel, hogy honnan jöttetek! Sajnos bármennyire is erőltetem az agyamat, semmi nem jön elő. Majd talán Hermannak.
A spanglit az erdőben szívtuk el, ahonnan a Tanárképző Főiskolára igyekeztünk. A TK Klubba engem nem engedtek be, mert nem tékás a diákom, így a Hermannba mentünk inni, ahova a portás végül ezekkel a szavakkal engedett be: – Jól van na, a kurva életbe, akkor menjetek be. Bent a szokásos össze-vissza beszélés épp annak, aki a környéken volt. Majd megint megpróbáltam bejutni a klubba, ami teljes kudarccal végződött. Miután a szép szó nem használt, panaszkönyvet kértem. Erre az egyik póvermen elvesztette a fejét és szó szerint kidobott. Az akciót verbálisan is fűszerezte. Röviddel ezután hazamentem. Mikor felébredtem még részegnek éreztem magam, ezért azon nyomban felhívtam a Miskolci Egyetem Neveléstudományi Tanszékét és mind magam, mind Herman nevében jelentkeztem a következőre: „Kedves egykor volt tanítványunk! Kedves Kollegánk!(…) Áttekinthetnénk együtt: mire is jutottunk, veszik e hasznát az Alma Mater tanításainak.(…) a másfél napos program szellemi táplálékának költségeit szerényen állnánk mi, házigazdák.”A főiskolán szórakozó közös barátaink viselkedését egy leányzó így értékelte: – Ide minden bunkót felvesznek? Szóval szép este volt.
F.SZ.T.Z.
Nyíregyháza
Február 23.
Szia Bandi.
A hazautunk eléggé eseménytelen volt, leszámítva Karcsi diákját, ami a fedőlapokból áll és a fénykép rágógval van felragasztva. De a kalauz csak mosolygott rajta és muzikális lélek révén a Mekk Elek zenéjét fütyölte. Továbbá Törökszentmiklóstól úgy Püspökladányig Karcsival birkóztam egy jót. Mindenesetre nem kellett megosztanunk kupénkat senkivel: hasonló a hasonlónak örül. Ez egy latin mondás. Madarat tolláról. Ez meg egy magyar mondás első két szava. Idehaza annyit hallottam, hogy Opit megverték a Csapszékben, miután rávett embereket, hogy verjék szét a kocsmát. De aztán nem volt megállás.
1. fejezet
Közjáték
2. fejezet
4. fejezet
5. fejezet
6. fejezet

A témáról további adalékok olvashatók Tampi blogjában.
avagy
A nagy F.SZ.T.Z. könyv
-levélregény-

1.
Budapest
1998. december 12.
Szevasztok MARHÁK! Nem tudom mi a bajotok Orbán miniszterelnök úrral. Én magyar polgárnak érzem magam és köztudott, hogy a miniszterelnök úr szereti a polgárokat. A kábítószertörvényt meg megérdemeltétek. Különben is, ha szarvasok lennénk, már rég halottak lennénk. De akkor is dögöljön meg az egész polgár Istenfasza! Dögöljön meg Herman! Dögöljön meg Bordás Kázmér! Dögöljön meg Dunaújváros! Bordás gondoltál már rá, ha Dunaújváros nem lenne, Te se lennél! Köszönd meg Rákosinak, hogy élsz! FREE SZABOLCS!
Nyíregyháza
1999. február 1.
Kedves András.
Néha jól esik a lazítás. A lényeg, hogy ne menjen a szórakozás rovására. Én, sajnos betegségem miatt nem lehettem ott Fekete Bándi születésnapi mulatságán. A résztvevők a következőkről számoltak be: 1.”Sör-Bor-Rövid”: erős kezdés. 2. Utca: belehúzás (cigi és üvöltözés). 3. Banhof: szórakozás. A Magasházi testvéreket kidobják a helyről. Oka: Fekete Bándi kapott egy nagyméretű szivacsbaltát Karcsitól. Karcsi és Tótlali a megszűnt metálrészlegben metálrészegen pogóznak, ami azért feltűnő, mert csak zene nem szól, és szomorú metálosokat hívnak táncba. A pogót „Állj, állj vége a számnak!” felkiáltásra hagyják abba. Küldök neked egy szép dokumentumot melyekre tegnap bukkantam rá a Nógrád Megyei Rendőr- főkapitányság hivatalos honlapján. HA LÚD LEGYEN KÖVÉR LÁSZLÓ!
FREE SZABOLCS terror zone.
bordáskázmér
Lendületben a rétsági bűnmegelőzés
A Dunakanyar Rádió hírműsorában lehetett először hallani a hírt, majd plakátokon és szóróanyagokon is olvashatták: Drog- Stop Diszkó lesz Diósjenőn és Nagyorosziban. A rétsági rendőrkapitányság szervezésében, helyi szponzorok támogatásával jött létre mindkét rendezvény. Diósjenőn 1996. december 23-án 20.00 órakor kezdődött a diszkó. A teremben a kábítószer káros következményeit bemutató tablók lógtak a falakon és oszlopokon. Egy három méteres képernyőn videóklippeket és köztük kábítószerekről, és kábítószeresekről szóló filmeket vetítettünk. A rétsági Suzuki támogatásával fellépett a TNT, Techno és SO-HO Party együttes. Az időjárás nem vette pártfogásába ügyünket és néhány óra alatt 25 cm-es hólepellel lepett meg. Ez meglehetősen nehézzé tette a sűrű hózáporban a Diósjenőre való eljutást. 22. 00 óráig alig több mint 50 fő gyűlt csak össze, már-már a rendezvény kudarca rémlett fel előttünk, mikor egy nagyobb csoport érkezett, majd pedig már az ajtót be sem lehetett csukni a folyamatosan érkezők miatt. A bejáratnál egy statisztikai felmérő lapot lehetett önkéntesen, név nélkül kitölteni. Aki ezt megtette 100 Ft kedvezményt kapott a belépőjegy árából. Ezen az adatlapon az alkoholfogyasztási, dohányzási szokásokról, a kábítószer fajták ismeretéről és az esetleges használatáról lehetett nyilatkozni. Az őszinteséget számon kérni nem lehet, de a névnélküliség miatt felelősséget senki sem érzett a kitöltők elmondása szerint. 23. 00 óra után dr. Gürtler Zsuzsanna a nagyoroszi laktanya orvos főhadnagya tartott rövid előadást egy a kábítószer fajtákat bemutató tabló felhasználásával. Számunkra is meglepetés volt, hogy előadásának egy-egy súlyosabb következményeket ecsetelő mondatát milyen döbbent csend fogadta. Figyeltek rá! Az előadás után újabb együttes következett és zene hajnalig. A balassagyarmati kábel tv stábja riportokat készített a műsor alatt, amit adásukban le is vetítettek.
1996. december 28-án Nagyorosziban újabb Drog-Stop diszkót rendeztünk. Itt nem sikerült olyan bőkezű szponzorokat találni, akik együttesek fellépést finanszírozták volna. Ennek ellenére itt is tartogattunk meglepetést a résztvevőknek. A Diósjenőn használt és jó érthetősége miatt bevált felmérőlap kitöltői nem csak 100 Ft-os kedvezményt kaptak, hanem a helyi szponzorok jóvoltából egy sorszámot is, amivel tombolasorsoláson vehettek részt. Nem tudtuk ekkor még, hogy egy zsúfolt diszkóban lehet-e egyáltalán tombolasorsolást tartani, dehát aki mer, az nyer… Az előző diszkóban szerzett tapasztalatok alapján még későbbre, 24.00 órára tettük Gürtler doktornő előadását. Az előadás talán a diszkó bensőségesebb hangulata miatt jelentős számú szórakozni vágyót lekötött. Hogy e hangulatot ne rontsuk itt újból zene következett a drogtáblákkal „díszített” teremben. 00. 30 órakor a hangulat tetőfokára hágott már. Bejelentettük, hogy sorszámaikat készítsék elő a szerencsések, mert tombolasorsolás következik. Tombolán „trükkös” ajándékait óriási nevetések kísérték, és talán még fokozta is az eddigi hangulatot a fődíjra való várakozás. Fődíjunkat, egy Sony márkájú kazettás magnót egy rétsági fiatalember nyerte. Diszkónkhoz kapcsolódva egy Nagyoroszi ételbárban a szponzorok részére egy vacsorát adtunk több vendég meghívásával. Egyetlen kikötés volt a vacsorához: a diszkóban is meg kellett jelennie egy időre. Így megjelent a fiatalok körében Arnold Mihály, a Vám és Pénzügyőrség Országos parancsnoka. Machács Mihály r. alez. rétsági rendőrkapitány, Gábriel Géza r. alez. bűnügyi osztályvezető, Pádár András, a Nógrád Megyei Hírlap újságírója és több gazdálkodó szervezet vezetője. Felvetődött a kérdés, hogy az alkohol és a dohányzás is a legális drogok csoportjába tartozik, akkor ez mennyire megfelelő propaganda? Ez igaz, de ha nem megyünk oda, ahol a fiatalok a legszívesebben jelennek meg, vagy tiltásokat mondunk tájékoztatás helyett, vajon ki fog odafigyelni ránk? Mindkét diszkó a résztvevők véleménye alapján sikeresnek volt mondható annyiban, hogy a rendőrség nem, mint erőszakszervezet lépett fel, hanem tájékoztatott és szórakoztatott. Ugye, nem ártott a rólunk kialakított képnek?
G. r. fhdgy.
Rétság Rk. Bü. Oszt.
2. fejezet
3. fejezet
4. fejezet
5. fejezet
6. fejezet