‘politika’ címkét viselő írások
-
Radio 'n' Magazine 'n' Gigs 'n' Records 'n' T-shirts
RNR666 Rádió
Pillanatok egy vezér életéből
– Ott azt a fát ültessék át nekik!
– ?
– Ássák ki, rakják teherautóra, és ültessék el nekik!
De felőlem vihetik a vállukon is.
A fát, mely egyike volt azoknak, amiket saját kezével ültetett és gondozott.
Pillanatok egy vezér életéből
Kim Ir Szen (1912-1994). Észak-Korea fokozatosan korlátlan ura
1948-tól haláláig. És azon is túl, mivel ő az ország örökös elnöke.
1. A MEG NEM TETT ÚT EMLÉKMŰVE
1945. ősz
Néhány hónappal a felszabadító háború után a tisztelt és szeretett Kim Ir Szen tábornok segédtisztjével a Kangszoni Acélművekbe indult. A segédtiszt nagyon boldog volt a gondolattól, hogy a Tábornok útja során meglátogatja Mangjongdé-t.
Mangjongdé közelében jártak. Hosszan és szélesen terjeszkedő aranyló rizsmezők várták az aratást, mögötte hullámzó hegyek szépséges fenyőruhába öltözötten.
– Szülőföldem olyan, mint valaha – mondta a Tábornok.
Amikor az autó a kereszteződéshez ért, ahol az út Mangjongdé felé ágazik, leállította. Kiszállt és Mangjongdé felé nézett.
– Arra van Mangjongdé … Jó hely… Menj oda. Biztos vagyok benne, hogy tetszeni fog neked – mondta segédtisztjének.
A meglepett segédtiszt zavartan nézett a Tábornokra. Az odament hozzá:
– Ez a szülőföldem. 20 éve nem láttam… Amikor odamész, találkozni fogsz öreg nagyszüleimmel. Kérlek ad át nekik legjobb kívánságaimat és mond el nekik, hogy az ország felszabadult, és hamarosan én is visszatérek. És mondd el, hogy mostantól jó lesz élni a világon… Jól van, holnap reggel itt találkozunk.
Egy kiáltásnyi távolságra otthonától, a 20 éve elhagyott Mangjongdé-től, melyet mindvégig megőrzött emlékezetében, hófergeteggel üldözötten a Paekdu-szan hegység sűrű erdeiben, gyötrődve, láthatja-e még valaha. De a Tábornok legyőzte erős vágyát, hogy láthassa szülőházát, családját, rokonait. Ő előbb a kangszoni kohászokkal akart találkozni, hogy megvitassa velük az állam ügyeit.
A tisztelt és szeretett vezető, Kim Ir Szen tábornok állt egy ideig Mangjongdé jól ismert hegyeit nézve, aztán lassan visszaült a kocsiba. Segédtisztje azt sem tudta, mit csináljon. Nem akarózott egyedül odamenni, hát óvatosan megjegyezte
– Szabad javasolnom, hogy álljon meg itt egy kis időre?
A Tábornok rövid ideig nézte őt, s így szólt
– Nem, most nem… Majd legközelebb.
Aztán folytatta útját a Kangszoni Acélművekbe. Az autó gyorsan távolodott. A segédtiszt még sokáig állt ott izgatottan.
A Tábornok, aki osztozott a sorsban hazájával, annyira elkötelezte magát a forradalom ügyének, hogy elkerülte szülőhelyét, ámbár látótávolságra volt tőle. Egy forradalmár csodálatra méltó nemes jelleme mutatkozott meg a Tábornokban, aki kizárólag országával és népével törődik.
A segédtiszt tekintetével követte a távolba vesző gépkocsit, miközben többször elismételte magának: nagy ember! És megújította szilárd elhatározását, hogy úgy lesz végtelenül hű az országhoz és a néphez, ahogy a Tábornok, tanulva annak mérhetetlenül mély és magasztos eszméjéből.
Így a nagy vezető, Kim Ir Szen tábornok első találkozását Kangszon munkásaival, jobban mondva a felszabadult Korea munkásosztályával tartotta.
eat the rich & kill the poor
az egyik, sárguló sajtótermék hasábjain.
Jobbhorog
Wolff Károly, az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga közgyűlésén, 1934. május.
(8 Órai Újság, 1935. november)
Schmitt Pál ártatlan
Rigó Jancsi
Aki most már tényleg megszenvedett nemcsak elvett doktori címéért, de elnökségéért is. És keresztjét, míg él viselni fogja, értünk, nekünk. Hisz „az elnök valójában mi vagyunk. Ő az első polgár. Ő az, akit azért választottunk meg, hogy megtestesítse mindazt, ami jó bennünk. (…) Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy nem vagyunk tökéletesek együtt sem, és külön-külön sem. (…) A teremtés törvényei szerint tökéletes ember nincs. Ezért, miközben megválasztottuk az elnököt, hogy a legszebb erényeinket képviselje, nincs semmilyen védelme az ellen, hogy esendőségeinket is képviselje. Ezért arra kérjük nagy tisztelettel Schmitt Pál elnök urat, hogy kellő méltósággal képviselje az erényeinket és az esendőségeinket." (OV)
Na és milyen szépen, magyarosan mismásolt, amikor kiderült, hogy nincs rendben a disszertáció. És a helyesírás frontján is méltóképpen képviseli esendőségünket. És ha neki ez, és így is kell, hát miért ne legyen vele boldog? A lelke rajta. Meg egészsége. Vagy a rém kell? Mert ő jön. Ugyanonnan ahonnan Schmitt Pált megválasztotta a kétharmad. Az országgyűlés elnöki székéből a Kövér. Csak ideiglenesen persze, de hidd el, beledagad. Pedig az Deutschra vár. Tudjátok, az ő képességei…
2. Melyik kicsi néger dobta ki a sztorit? Miért? Azt senki ne akarja bemesélni, hogy az újságírónak csak úgy magától eszébe jut kikérni a disszertációt, hogy előkaparja az idézett műveket, hátha.
Minden állat egyenlő de egyes állatok egyenlőbbek a többinél
Pannon-tenger, Guanó-sziget
Egykori magyartanárnőm mondta mindig az osztálynak, amikor elégedetlen volt teljesítményünkkel, hogy középiskolába járni nem kötelező. Ahogy IMF hitelt felvenni sem. Az iskolában is vannak bizonyos feltételek, meg az IMF-nél is, amiknek meg kell tudni felelni. Ha nem tetszik, el lehet menni a pénzpiacra, ami persze jóval drágább. És hát mi ne tudnánk, hogy az rendeli a zenét, aki fizet.
Azt ugye ismered amikor a nyuszika elindul a sünhöz kölcsönkérni a létráját? Az úton azon morfondírozik, hogy á úgy sem fogja ideadni. Az egy irigy dög. S az ajtót nyitó sünnek beleordítja az arcába – Tudod mit sün? Bazd meg azt a kurva létrád!
2. Eddig azt hittem, hogy az eredetileg Thémának írt hetilap címét azért változtatták meg, mert olvasói ejtették a H-t. De ez tévedés. A munkatársai.
Lokál fekál
ezzel az epizóddal
Á, nem kell megköszönni! Szóra sem érdemes. Mint kitüntetett művészeted.
Nemzetpatológiai Értesítő (2.évf. 1.sz.)
ha a parlament elnöke az Európai Bizottságot és az IMF-et becstelennek titulálja, a rengeteg pénzről szóló, a feltételek nem teljesítése miatt elhúzódó tárgyalásokat meg aljadék játéknak nevezi?
ha miniszterelnöke szerint az Európai Uniónál egy vidéki kócerájt is jobban vezetnek?
hogy elnöke minden bizonnyal csalással szerezte doktori címét?
hogy több település visszaadta díszpolgári címét Magyarország fasiszta miniszterelnökének, Gömbös Gyulának, aki ha megérte volna háborús bűnösként akasztófán végzi?
ha egy durván antiszemita, kótyagos újságírót a Magyar Tudományos Akadémián Széchenyi-díjjal tüntetnek ki?
hogy egy Kossuth-díjas író elmenekült?
hogy egyetlen Nobel-díjas írója, (a második, aki Magyarországon végzett munkásságáért részesült a kitüntetésben) összes elődje példáját követve inkább máshova költözött?
Milyen ország az ilyen? És miért?
A hatalom hozzádállása
s ha nagy kegyesen visszaosztanak, így:
ahogy az Erzsébet-utalvány bevezető kampányának képe mutatja neked.
A legközelebb utcára vonuló alattvalók pedig kántálják: Alamizsnát! Alamizsnát!
