Van egy dal, ami öl.
Az egyetlen magyar világsláger, a Szomorú vasárnap.
Ma van a születésnapja,
csakúgy, mint zeneszerzőjének.

Többek között olyan világsztárok vették lemezre, mint Billie Holiday, Ray Charles, Elvis Costello, Serge Gainsbourg, Sinead O’Connor, Björk vagy a Portishead. És a Schindler listájában, meg a Babylon Berlinben is hallható. A gyilkos dal világhíressé tette, ugyanakkor meg is ölte zeneszerzőjét.

Bár a Szomorú vasárnap már 1933-an megjelent, és népszerű is volt, de csak egy sláger volt a sok közül. Egészen 1935. november 3-ig. Ezen a vasárnap történt az öngyilkosság, mely földkörüli pályára állította.

Lédig László 23 éves pénzügyminisztériumi tisztviselő este kilenc óra tájban megvacsorázott, majd azt mondta szüleinek: – Nemsokára visszajövök – és elment. Egy ismerőse még látta az Örömvölgy utcában, két csokor ibolyát vitt a kezében. Búcsúleveleit egy Keleti Pályaudvar melletti kávéházban írta meg. Az egyiket Gödöllői Vidák József cigányprímásnak címezte, akit arra kért, hogy a temetésén még egyszer utoljára húzza el neki kedvenc nótáját. Még csapott egy kört az éjszakában, közben két mulató között egy taxiban mellbe lőtte magát. Zsebében egy rendőrségnek címzett levél mellett egy lány fényképét és egy vers szövegét találták:

Szomorú vasárnap száz fehér virággal
Vártalak kedvesem templomi imával
Álmokat kergető vasárnap délelőtt
Bánatom hintaja nélküled visszajött
Azóta szomorú mindig a vasárnap
Könny csak az italom kenyerem a bánat…

Szomorú vasárnap

Utolsó vasárnap kedvesem gyere el
Pap is lesz, koporsó, ravatal, gyászlepel
Akkor is virág vár, virág és – koporsó
Virágos fák alatt utam az utolsó
Nyitva lesz szemem, hogy még egyszer lássalak
Ne félj a szememtől holtan is áldalak…

Utolsó vasárnap

A verset egy Jávor László nevű újságíró írta szerelmi bánatában, s a kor egyik ismert dalszerzőjét, a kocsmai zongoristaként dolgozó Seress Rezsőt kérte meg, szerezzen hozzá zenét. Amiről Seress később ezt nyilatkozta: „Amikor a dalt komponáltam nagyon el voltam keseredve. Minden bánatomat belevittem a melódiába. A szívemből téptem ki annak tragédiás szomorúságát, mely egyezik az életuntak hangulatával, mintegy aláfesti azt.” S ezekkel a szomorú vasárnapos életuntakkal hirtelen tele lettek az újságok, mert Lédig esete felszínre hozta, hogy ő már a dal ötödik áldozata. Nem sokkal korábban egy táncosnő, egy cselédlány és egy asztalossegéd vetett véget életének, egy főszolgabírónak pedig meghasadt a szíve a dal hangjaira. S mind vasárnap történt. És a sorozat folytatódott. A külföldi lapok azonnal felkapták a hírt, az áldozatok fényképét is közölték:

Csak azt nem tudta senki, miért ölte meg magát a jobb alsó sarokban látható Lédig, akinek utolsó napjaiban teljesen megváltozott a viselkedése. Zavaros válaszokat adott. Célzásokat tett arra, hogy nemsokára történni fog vele valami, aminek magyarázatát senki sem fogja tudni. Nem is derült ki sokáig semmi, csak annyi volt bizonyos, hogy állandóan a Szomorú vasárnapot húzatta a cigánnyal.

Tavasz lett, a dalból meg sorozatgyilkos világsláger, mire kiderült. A magyarázatot a Vörös Béka vendéglő étlapja adta meg. Erre írta Lédig igazi búcsúlevelét. Egy barátja találta meg holmijai között. A gyorsírással írt jegyzeteket írásszakértő segítségével fejtették meg. Szó van ebben egy fiatal úrileányról, akinek nevét senki sem ismerte Lédig barátai közül, csak annyit tudtak, hogy a fiú nagyon szerelmes valakibe. Az étlap szélén volt a leány neve és lakcíme. A detektívek elmentek a címre, ahol egy nagyon szép, tizenhét éves leányt találtak egy magas rangú tisztviselő otthonában. Amikor közölték, hogy milyen ügyben akarnak beszélni vele, eszméletlenül összeesett. Napokig tartott míg végre olyan idegállapotba került, hogy elmondhatta, mit tud Lédig László haláláról.

– Egy évvel ezelőtt ismerkedtem meg vele – kezdte. Már a második randevún szerelmet vallott és megkérte a kezem. Azt mondta, nem tud élni nélkülem. Próbáltam neki elmagyarázni, hogy túl fiatalok vagyunk még hozzá, és én különben sem szeretem még őt annyira, majd talán később. Kértem, legyen türelmes. De Laci türelmetlenkedett, minden nap idegesebb, nyugtalanabb lett. Sokat beszélt a halálról. Öngyilkos leszek maga miatt – mondta, de én csak nevettem. Nem lehetett komolyan venni azt, amit mond. Azon az este itt volt nálunk. Megint nagyon ideges volt. Azt mondta, majd olvasni fogok róla a lapokban. Másnap levelet kaptam tőle. A búcsúlevele volt. A Szomorú vasárnap soraival fejeződött be: Nyitva lesz szemem, hogy még egyszer lássalak… Ne félj a szememtől, holtan is áldalak. Kétségbeesetten rohantam le az utcára egy újságért. Benne volt halálhíre. Napokig ideglázban feküdtem otthon. Arra gondoltam, ha kiderül, hogy nekem valami közöm van a halálához, akkor levetem magam az emeletről.

Ahogy azt Seress Rezső 1968. január 6-án megcselekedte. Élete utolsó időszakában mindennap órákon át a dal különféle verzióit hallgatta, míg végül kiugrott az ablakon.

Állítólag a dallam az, ami öngyilkosságra hangol. Egy ősi, démoni melódia. Ilyenek valamikor a hétköznapi élet részei voltak e vad Duna-völgyi népnél. Feledésbe merültek, de időnként fel-fel bukkannak, természetesen a legvénebb prímások hegedűin. Némelyik gyilkosságra, ámokfutásra, önpusztításra késztet. Egy ilyen jött elő a kis Seressből:

a szolgák vesztén nem érdemes bánkódni, mert van belőlük elég – mondta nevetve ENNASUITE.

Az idézett félmondat Margit Heptameron című történetgyűjteményében hangzik el udvarhölgye szájából. Margit navarrai királyné. Öccse a francia király, I. Ferenc.  

MACHIAVELLI – A bölcs uralkodó ne legyen szótartó, ha ez a magatartás kárára válik, s ha az okok, melyek miatt ígéretet tett, megszűntek. Különben is a fejedelem mindig talál rá alkalmat, hogy csalárdságát jó színben tüntethesse fel.

Sándor pápa mást sem tett, mással sem gondolt, mint hogy az embereket rászedje, s mindig talált valakit, akit megcsalhatott. És nem volt ember, aki nála nagyobb erővel, ékesszólással és esküdözéssel állított volna valamit, hogy aztán az ellenkezőjét cselekedje; mégis mindig minden úgy sikerült, ahogyan akarta, mert ismerte a világ dolgait.

És ha azt kérdik tőlem, minek köszönhetem, hogy ily hajlott koromra ilyen vidám és egészséges maradtam, tudják meg, hogy felkelvén az ágyból, nyomban előveszem a Szentírást, és olvasgatom. És ettől olyan jótevő nyugalom költözik belém, hogy minden szenvedés, amely a nap folyamán érhet, áldásnak tetszik – mondta OISELLE, Margit anyja.

MACHIAVELLI – Na de mikor Sándor pápa fia, Cesare Borgia herceg, kiirtván a vezéreket, és megtizedelvén párthíveiket, igen jól megalapozta uralmát, mert övé volt egész Romagna és az Urbinói Hercegség, szükségesnek ítélte a jó kormányzást. Ezért  Remirro de Orcót ültette oda kormányzónak, a kegyetlen, hirtelen kezű embert, s teljhatalmat adott neki. Ez rövidesen békés, egységes államot hozott létre, viszont egyrészt a nép gyűlölte, másrészt a herceg úgy érezte, hogy túl nagy hatalomra tett szert, amivel akár ellene is fordulhat. Hogy ezt a veszélyt elhárítsa, és egyben a népet is megbékítse egy szép reggel Cesena terére két darabban tétette ki őt, egy doronggal és egy véres késsel mellette. A kegyetlen látvány a népet egyszersmind döbbenettel és elégedettséggel töltötte el.

MARGIT – Én hallottam egy patikárius segédről, aki megpillantván egy ügyvédet, ki unos-untalan perlekedett vele, elhatározta, hogy bosszút áll rajta. Kiment a boltból, be egy utcába, ahol az emberek a szükségüket végezték; talált ott egy fölfelé meredező, megfagyott darab szart, mely egészen olyan volt, mint egy finom kis cukorsüveg; azon nyomban becsavarta hófehér papirosba, s a ruhája ujjába dugta, és elsétált az ügyvéd orra előtt, s mintegy véletlenségből, nem messze tőle leejtette a csomagot; azzal bement egy házba, mintha oda akarta volna vinni. Az ügyvéd sebtiben felkapta a földről, azt hivén, hogy cukorsüveg; és a bekecsébe rejtette, s amint elrakta a patikárius segédje már jött is vissza, és mindenfelé keresgélte, kérdezgette a cukorsüvegjét. Ezután az ügyvéd a cimborájával a kocsmába ment, hogy megebédeljen. Bent a melegben meg szépen felengedett cukorsüvegje, és az illata betöltötte az egész kocsmát. Képzelhetik.

LUTHER – Elnézést! Bocsánat, hogy közbeszólok. De gondoltak már arra, hogy vajon vágyódik-e minden purgatóriumban lévő lélek arra, hogy őt onnan kiváltsák? A legenda szerint sem Szeverinusz, sem Pászkálisz pápák nem igényelték ezt.

NOMERFIDE rá se nézve mondja – Én úgy eliszonyodom, valahányszor barátot látok, hogy még gyónni sem tudnék neki, mivel úgy vélem, hogy alávalóbbak bármely más embernél, s valahová beteszik a lábukat, gyalázat és viszálykodás támad a nyomukban.

MARGIT – Gyalázat és viszálykodás. Ott volt Berquin. Könyvei után végül őt is máglyára vetették. Hiába tanácsolta neki Erasmus, hogy inkább maradjon csendben. Harmadszor már nem tudtam megmenteni. Ott volt Augereau. A nyomdász, aki kinyomtatta könyvem, a Bűnös lélek tükrét, ami a Sorbonne teológusai szerint eretnekséggel fertőzött. A plakátbotrány után őt is felakasztották, testét elégették. Nem értem miért nem menekült Navarrába, mint mások. Aztán Rochette, a toulous-i főinkvizítor. Én helyeztettem oda, miután az előző főinkvizítor megszökött a bevádolt lutheránusokkal együtt. Szegény Rochette-t viszont megégették.

MACHIAVELLI – Kegyesnek, hűségesnek, emberségesnek, őszintének, vallásosnak kell látszani, és annak lenni; de lélekben mindig elkészülni az ellenkezőjére, mert a fejedelem gyakorta kénytelen a hit, könyörületesség, emberiesség és vallás ellen cselekedni.

GEBURON – Ne higgyék, hogy az egyszerű és alacsony állapotú emberek kevésbé gonoszak, mint a magunkfajta; sőt, még több bennük a gonoszság, nézzék a tolvajokat, gyilkosokat, boszorkányokat, hamispénzverőket s a hasonszőrű embereket: az eszük egy szempillantásig sem marad veszteg; ezek mind szegény emberek és kétkezi munkások.

MARGIT – Azon nem ütközöm meg, hogy több gonoszság szorult beléjük, mint másokba, de azon igen, hogy egyéb dolguk mellett a szerelem is gyötri őket, s azon is, hogy alantas szívben tanyát verhessen ily nemes szenvedély.

SAFFRADENT – Emlékezzék asszonyom, mit mondott Jehan de Meune mester:

Rejtheti a szerelmeket:
durva daróc, könnyű szövet

RABELAIS – Ismerik Aretinót? Felolvasnék a Kurtizánból.

Maestro Andrea – Hát nem tudod, hogy először udvaroncnak kell lenned, hogy aztán majd kardinális lehess? Na majd én kitanítalak téged! Én faragtam Monsignore della Storta-t, aztán a főtiszteletreméltó di Baccano bíborost, meg a montemari prépostot, aztán a maglianai pátriárkát, és még számtalan egyéb kiváló férfiút.

A legfőbb dolog, amit egy udvaroncnak tudnia kell, hogy hogyan kell gyalázkodni.  Továbbá az udvaronc szerencsejátékos, arrogáns, kurvapecér, eretnek, talpnyaló, rágalmazó, hálátlan, tudatlan és ostoba. Tudnia kell csalni, és  hímringyónak lenni, aktív és passzív szerepben egyaránt.

Messer Maco – Hogy lehetek rágalmazó?

Maestro Andrea – Csak mond az igazságot.

BBC – Ma reggel, VIII. Henrik és Catherine Howard esküvőjének napján, királyi utasításra kivégezték az angol kancellárt. Thomas Cromwell lándzsára szúrt feje a London Bridge-en megtekinthető.

*

A sorozat első része.

„Vérbaj nélkül az egész emberi faj úgy festene, mint kövér, zömök s pirospozsgás mészárosok hada.” Szomory Dezső (1869- 1944)

GUSTAVE TIGER

NEW HEPTAMERON

Fierce Circumcellions reveal my way
Le tenebre divine, summer’s on the wane
Poor Rembrandt sells his corpse in disguise
to Ganymede

I’m giving birth to bishoplike children
From Edinburgh of the Seven Seas
To Khartoum they fly
On sparkling wings of pure amethyst

New Heptameron, new decay
I drown my daughters in the clay
Vesta Blaise and Irene of Athens
Pass through the meridian

Nos a „circumcellions”, avagy a „körüljárók”, szélsőséges keresztény szekta tagjai voltak a IV. században Elítélték a magántulajdont és a rabszolgatartást, követelték a hitelek eltörlését, hirdették a szabad szerelmet és a mártíromság nagyszerűségét. Végül ez lett fő céljuk. Krisztus katonái Dícsértessék! kiáltásokat hallatva botokkal támadtak légionáriusokra, meg kereskedőkaravánokra, csupán-csak-hogy vértanúk lehessenek.

A „Le tenebre divine” annyit tesz latinul, hogy isteni sötétség. Mivel Isten istenségének teljes fényével fordul az ember felé, úgy elvakítja, hogy az ember ezt sötétségnek éli meg.

A Rembrandt eladja a holttestét az egy Bródy Sándor novella, ott egy gazdag zsidónak, itt Ganümédésznek, Zeusz fiúszeretőjének, az istenek pohárnokának.

Edinburgh of the Seven Seas a világ legtávolabb lévő települése az Atlanti Óceán közepén, Tristan da Cunha szigetén. 270 lakos. A legközelebbi lakott terület 2,173 kilométerre van. Brit felségterület. Khartoum meg Szudán fővárosa.

Vesta Blaise Sommerset Maugham novellájában egy isten háta mögött besavanyodott színéznő. Athéni Irén meg bizánci császárnő volt a VIII. század végén. Megvakítatta a fiát és megállította a képrombolást.

– No de milyenek azok a püspökszerű gyerekek? – kérdezem Gustave Tigert.

– Szép, sima, fehér, bölcs, joviális, kövér gyerekek, szent emelkedettséggel az arcukon.

Gustave Tiger elmondta még, hogy az Új Heptameron eredetileg regény ötlet volt, illetve, már más címet adott neki. Továbbá

– Nagyon kedvelem Szomory Dezső munkásságát. Egyéni hangú író, akinél nem fontos se cselekményvezetés, se morális kérdés. Viszont csupa érdekes szereplő, gyönyörű szövegek, tumultus. L’art pour l’art szerű, mindenfajta szervező erő nélkül. Zavaros, dekadens, őrült, ijesztő, néha kurva vicces. Ilyenek szövegeink is.

– Szomory maximális szinten űzte az életet mint műalkotást. Maga tervezte bútorok, orgonája, csipkék, miseruhák, selymek, képek és szobrok között élt Budapesten az V. kerületben. A lakásban az ellipszis alakú toronyszoba uralkodott, körül végigfutó zsúfolt könyvespolccal. Aranyozott falámpa ült az elképesztően hatalmas, posztóval borított asztalon, körülötte temérdek céltalan, tanácstermi hangulatú monogramozott szék unatkozott. A látogató vas csigalépcsőn jutott fel a lakásba. Bár a bútorok jó része eléggé kínos szecessziós stílusban készült, s más lakásban furcsán hatott volna egy kékessárgás modern Steinlen plakát egy primitív szobor tőszomszédságában, ott mindez összhangba olvadt. A szobákat szétnyitható függönyök választották el, ajtaja még a fürdőszobának és a vécének sem volt.

A II. Lajos király című színdarabjának bemutatója előtt az Est lapok munkatársát barátcsuhában fogadta, nyakán körültekert sárga selyemsállal. Az ablakban állt, a napfény csóvájában, hosszú ujjait a Károli-biblián nyugtatva, s láthatóan megrettent, amikor a hírlapíró megjelent.

– Ahá, ön az ? –  szólt bánatosan. S éppen most, mikor a bibliát forgatom. Na mindegy. S tovább játszotta, hogy a régmúltban él, semmit sem tud, senkit sem ismer.

3. felvonás

Most a Gustave Tiger rock együttes Chaste and Mystic Tribadry című albumának szövegeiről szóló sorozat második része következik, avagy három felvonás a New Heptameron kapcsán. Első felvonás, avagy A bevezetés.

*

„Szeretnéd tudni, hogy Leó pápa halálos ágyán miért nem kaphatta meg a szentségeket? Hát mert már rég eladta azokat.”

Cetli a nagy városi faliújságon, Róma, 1521.

„E század, mint új aranykor, ismét ráveti a fényt a szabad művészetekre, melyek majdnem kivesztek: nyelvtan, költészet, ékesszólás, festészet, szobrászat, építészet és zene. No és ott van még a csillagjóslás. Az is tökéletesedni fog.” Gondolta Marsilio Ficino filozófus 1492-ben.

Ebben az évben született Navarrai Margit. Navarra középkori királyság volt Spanyol- ország és Franciaország között. Déli részét a spanyolok foglalták el 1512-ben, az északi meg Franciaországba olvadt, mivel Margit unokája megörökölte a francia trónt.

Rendkívül reneszánsz család tagja. Például anyai nagyapja, II. Fülöp szavojai herceg, pápai kérésre börtönbe vetette Pico della Mirandola humanista filozófust. Leonardo meg öccsének karjai között lehelte ki lelkét. Egy másik rokonát, III. Károlyt, Bourbon hercegét, aki seregei élén éppen Rómát készült kifosztani, maga Benvenuto Cellini lőtte le – legalábbis ezzel kérkedett.

Ez a Bourbon herceg azért akarta kifosztani Rómát, mert V. Károly német-római császár, spanyol király és még, a „legkatolikusabb”, akinek birodalmában sosem ment le a nap, nem tudta sem fizetni, sem ellátni katonáit. Károly herceg korábban a francia hadak fővezére volt, de menekülnie kellett hazájából, mert kiderült, hogy megegyezett a császárral meg VIII. Henrik angol királlyal Franciaország felosztásáról. Azért mert a herceg elhunyt feleségének reáhagyott örökségét a király az elhunyt unokatestvérének, történetesen saját anyjának ítélte.

A várost persze kifosztották. A szerteszét heverő holttestek miatt járvány is kitört. Róma lakossága 1/5-ére csökkent. Isten ezzel torolta meg a papság bűneit – magyarázta a császár titkára.

1527-et írtak ekkor. Az Itáliáért folyó spanyol – francia háború 33. évében járunk. A háborúskodás azzal kezdődött, hogy az egymással vetélkedő olasz államok idegen hatalmak segítségét kérték egymás ellen.

S mivel a császár hiteleit sem tudta fizetni – hát legyen meg Isten akarata – az augsburgi Welser bankház megkapta Venezuelát  A bank megbízottai pedig elindultak megkeresni El Doradot.

*

2. felvonás

„Öld, bajnok, a gaz despotákat,
Kik embervérben fürdenek,
S kik megtapodván jussainkat,
Lopott bíborban fénylenek.”

Hát szóval ez egy sorozat lesz a GUSTAVE TIGER szövegeiről, mert nagyon érdekes szövegeik vannak. Nemrég megjelent Chaste And Mystic Tribadry című albumuk valamennyi száma sorra kerül, és egyéb érdekességek is kiderülnek.

Hát akkor jöjjön a THERMIDOR. A pillanat, amikor leszámolnak Robespierre-rel.

Ideák, remények, államcsőd – így keződött a francia forradalom. Lett belőle éveken át tartó országos vérengzés, aztán meg 23 éves európai háború.

Közben bevezették az emberi és polgári jogokat, meghirdették az ész kultuszát, rendszeresítették a guillotine-t, lefejezték a királyt, meg a feleségét is.

Aztán megtartották a legfelsőbb lény ünnepét – főszerepben a vezér. Megváltoztatták a naptárt. Az év első hónapja március. Egy hónap három hét. Egy hét 10 nap. Minden tizedik szabad. December 25 pedig Jézus mellett Newton ünnepe is.

A legfelsőbb lény ünnepe után egy hónappal a Nemzetgyűlésben a vezér bejelentette, hogy árulók újabb körét készül leleplezni. Másnap a Nemzetgyűlés rendeletére lefogták, de a városháza csapatai kiszabadították, a városházára vitték. De mivel a katonák az éjszaka folyamán dezertáltak, hát letartóztatása nem ütközött különösebb nehézségekbe – a csetepaté során azonban ellőtték vezér állát. Még aznap tárgyalás nélkül kivégezték haverjaival együtt.

Ez a Szabadság Érájának 5. évében, Hőség (Thermidor) havának 10.-én, öntözőkanna napján – ez majdnem olyan, mintha azt mondanám, hogy szerdán – történt.

Azért majdnem, mert az év minden napjának más nevet adtak. Például március 14 százszorszép, május 20 lucerna, június 8 vasvilla, december 24 meg kén napja volt.

Aztán meg jött Napóleon, és a franciák lángba borították Európát. És az a katona, aki 1794-ben ellőtte a vezér állát tábornokként halt meg 1812-ben Borogyinónál.

GUSTAVE TIGER

THERMIDOR

Oh, my biedermeier friend, my courtesan,
you’re so pale
When the violins stop playing, wake me up
gently
wake me up
Lily-bosomed empress, shake the starry ways
discreetly

I told you so, I go, as I came, on a flash
Unlike you, unlike you
A flagellant never walks alone
Unlike me, unlike me

Untempled queen-regent in vast peristyle
trembling
Watching the moon and milk with solemn idleness,
dripping

I told you so, I go, as I came, on a flash
Unlike you, unlike you
A flagellant never walks alone
Unlike me, unlike me

Soft yellow light overflow

Gustave Tiger az Auróra kerthelységében elmondta, hogy a Thermidor itt metafora, amit az akkori események tükrében kell értelmezni.

„Ez a szám 1919-ben játszódik a Tanácsköztársaság idején Budapesten. Tormay Cécil bizalmas barátnőjével az operában ül. A darab Medici Mária francia királynéről szól. Azért róla, mert ellenszenves, és teljesen súlytalan egyéniség volt. Az opera szembesíti őket az ancien regime-mel. Tormay unja, s kéri barátnőjét, hogy a végén keltse majd fel, miközben kint tombol a patkányforradalom.”

És egy flagelláns csakugyan „never walks alone.” Merthogy középkori önostorozó mozgalom tagja. Járványok idején ellepték a vidéket, s nagy buzgalmukban olykor más bűnösöket is megkorbácsoltak.

– Na de hogy kerül ide, hogy „biedermeier friend”? Mikor a biedermeier polgári művészeti irányzat volt a XIX. század első felében.
– Az a kispolgár szinonimája.
– És a végén az, hogy „soft yellow light overflow”, az mi?
– Az egy effekt valami grafikai programban. Itt a múltat színezi melankolikusan szépre. Ez egy odaszúrás azoknak, akik azt gondolják, hogy régen jobb volt, pedig ugyanolyan.

Mindezek után, íme a videóklip. A szőke nő nem más, mint Thérèse, Jugoszlávia új királynője.

A zárda a turai Schossberger-kastély, az elhagyatott objektum a Haludovo Palace Hotel, az a nagy betonizé meg A Forradalom Emlékműve Moslavinában, mindkettő Horvátországban.

*

A sorozat 2. része.