A Kitörés napja

 
1945.-ben Budapesten a várba szorul német és magyar katonai alakulatok, SS egységek és nyilasok (akik még február 10.-én is hajtottak végre halálos ítéleteket) február 11.-én kétségbeesett kitörésre szánták el magukat. Egy nyilas tiszt szerint: „A felmentő egységek Budakeszin vannak. Gyerekjáték lesz a kitörés. Elől mennek majd a tigrisek, utána a gépesített SS-alakulatok, azután a nyilas egységek, majd a Wehrmacht és a magyar csapatok. A Dunántúlon kipihenjük magunkat, megkapjuk a csodafegyvereket. Garantálom, hogy három hét múlva egy orosz katona sem lesz az országban.” Viszont „SS legények, akik megjárták Stalingrádot, letörten mesélték, hogy az semmi sem volt a mostani kitörés borzalmaihoz képest.” „Amit onnan kinézve (I. kerület, Hattyú utca) láttam az minden képzeletet felülmúlt. A Széna tér és a Széll Kálmán tér majdnem teljesen világos volt a sok nyomjelző lövedéktől, világítórakétától, fényszóróktól. Vízszintes fénycsíkok tömegét vonták a nyomjelző lövedékek. Akna akna mellett robbant. Cseppet sem túlzás, ha azt írom, hogy mindenfelé hullahegyek tornyosultak.”

A kitörés napján 44 000 fős német-magyar védőseregből 700 jutott át. 19 000 meghalt, többi fogságba esett. A halálba hajszolt szerencsétleneket hősökké avatta, Európa védőinek kiáltotta ki az újfasiszta misztika. A nemzetközi neonáci ünnep rendezvényein részt vesznek a Jobbik parlamenti és egyéb képviselői, tagjai és szimpatizánsai. Nekik szól a dal: 
 

Budapest lakóinak ostrom alatti hétköznapjairól ITT olvashatsz. Az összeállítás bővített és javított változata kiadót keres.
 

Az első fecske

 
Egy ismerősömmel jártuk a bombázott Budapestet. Ismerősöm vidékről érkezett üzleti ügyben és kíváncsi volt a romokra. (…)  

A szállongó port szemünkbe fújta a szél, lábunk elzsibbadt a szokatlan túrától s fáradtságunkban még sivárabbnak láttuk az amúgy is szomorú képet. Ekkor lettünk figyelmesek a romcsárdára. Legelőször a vendégeket pillantottuk meg és az előttük csillámló sört, aztán vetődött pillantásunk a nem mindennapi felírásra. A megszaggatott, öreg épület falára krétával írták fel: Bejárat a Romcsárdába. Odébb a következő szöveget olvashattuk: A kiszolgálás zavartalanul folyik. Kitűnő ülőhelyek.
Ki hitte volna, hogy ebben a lakatlannak látszó bombázott házban nyüzsög az élet s kitűnő sört mérnek az erre tévedőnek? A bejáratnál egy földre fektetett szárnyas ajtó pótolja az elpusztult lépcsőt. (…) – Eddig Szendy Csárdának hívták ezt a helyet, de most átkereszteltük Romcsárdára. Az új nevet szabadalmaztatni akarjuk, hogy ne utánozzák. Mert kérem, már megpróbálták. Néhány utcával odébb a mi ötletünk alapján szintén kiírták a romcsárda címet. De mi letöröltettük. Miénk az elsőség.

 

Pest, 1944. július 23.
 
 

Az utolsó perc után

Élet a Földön avagy Hogyan éljük túl a harmadik világháborút?

 
Beengedlek a rémálmomba, ha te is bengedsz a tiédbe…
 
 
 
részletes használati utasítás világháború esetére
a tovább gomb alatt 

Tovább / Read more »


© Copyright 2013-2026 RNR666.