‘blogajánló’ címkét viselő írások
-
Radio 'n' Magazine 'n' Gigs 'n' Records 'n' T-shirts
RNR666 Rádió
Zenélgess tábortűznél! – interjú a Hóemberrel
„Sok embernek kritika” – kezdte a versszakot Face a Dj IQ Mixtape legfaszább számában és tényleg: hiába gondolja még ma is sok ember azt, hogy a hiphop egy kritikai műfaj, de nem túlzás azt állítani, hogy pont a hiphop előadó bírja legkevésbé, ha valaki azt mondja rá, hogy: szar vagy. Könnyűzenei hógolyózást igér a legújabb, zenével (és azon belül is a magyar hiphoppal sokat) foglalkozó internetes felület, a Hóember.
Kiváncsiak lettünk, hogy mi is jár az alkotó fejében, úgyhogy, feltettünk neki néhány kérdést.
Mi, az RNR666, nem tudjuk eldönteni, hogy sok vagy kevés zenével foglakozó genyó van e már az interneten. Szerinted?
Fogós, ravasz kérdés, mivel viszonylag sokan írnak zenéről, ám nagyrészük csak a felszínt kapirgálja. Persze nem kell mindenkinek azonnal rákattania a legújabb és/vagy legbetegebb zenei vonalakra, de az tragikomikus, ami a legtöbb hiphoppal foglalkozó oldalon megy – hogy csak a téma azon szegletét érintsem, amit a legjobban ismerek. Én 1993 óta hallgatok rap zenét, és még Györemix!-nél álltam sorba a Syndicate-ben, másolt Erick Sermon kazettákért. Itthon van egy masszív 10-15 éves lemaradás, amire a legtöbb megmondó oldal csak rájátszik, mintha direkt sötétségben akarnák tartani a rajongókat. Itt nem a szelekció ténye a gond, hanem hogy egyesek „pont hu”-nak nevezik magukat, miközben a stílus nagy része még csak említés szinten se kap teret.
Honnan ez a szar név, hogy Hóember?
Hatalmas répám van.
Csak legenda-e, hogy már konkrét fenyegetést is kaptál, bár még csak pár hónapja léteztel? Ha igen, akkor mi volt ez az ügy? Ha nem igaz, akkor mégis miért tudja így mindenki?
Nem legenda. A Vicc Beatz Nemezis című dalában Ketioz egy (a Lángoló Gitárokon megjelent – a szerk.) Egyenlők–kritikám után direkt nekem címzett pár sort, illetve a refrén is nekem szól: „Mi ez a cikk?! /Tetszik, te geci?! / Miért vagy ilyen morci? Nem szeretett anyuci?”. Sajnos az a helyzet, hogy Magyarországon valamiért nem bírják a kritikát, és még a legkeményebb gengszterrapperek is sértődős kisgyerekként viselkednek, amint szakmai szempontból elemzik a zenéjüket. Ez pedig nem profi hozzáállás. Ha valaki nem akar kritikát, az zenélgessen a tábortűznél, vagy mutogassa a számait anyukájának. A csúcs egyébként az volt, amikor a Killakikitt pár éve levetette az egyik írásomat egy jól ismert „deszkás site”-ról, mert nem voltam elég seggnyaló.
Végül: szerinted ki a „sajnos legalulértékeltebb” magyar repper, vagy formáció 2015-ben?
Robotdeck veszélyes témákat csapat, de mondhatnám itt a Sativus-t is, akik hihetetlen jó pop-rappet nyomnak, anélkül, hogy átmennének „hiphop Coelho”-ba. A blog egyébként más stílusokra is kikacsingat, így megemlíteném még Musica Moraliát, aki anti-folkot játszik, és az egyik legeredetibb hang a magyar szcénában.
Barangó blogja elköltözött
„Mostanában ébredéskor mindig fáj a jobb fülcimpám egy része.”
További részletekért katt a képre!
Ez a nap alkalom arra, hogy a társadalom figyelmét a fotókultúrára és egyben a fotótörténeti értékekre irányítsuk.
Augusztus 29.
Ezen a napon készült Magyarországon először nyilvános rendezvényen fénykép (dagerrotípia). Mi, RNR666 szerkesztők pedig, ezt a jeles napot, kedvenc fotóblogunkkal, a GoldenBlog-díjas
BEST OF SEMMIvel ünnepeljük,
ahol, minden képnek története van, csak nem látszik!
– Csináljunk má olyat, hogy fentről lefelé belenézünk!
– De az nem lesz jó.
– Nem baj!!!
Gémes János Dixi (1943-2002)
fotó: Halas István
Bereményi Géza meséli Tárkányi Évának, Dixi anyjának a visszaemlékezéseit:
„Terhes lett és megállapodtak, hogy elvetetik a gyereket. Mikor lehetett ez… a negyvenes évek elején. A vőlegénye kísérte be a kórházba a küretre. Ismert egy nőgyógyászt. A folyosón mentek és akkor először meglátta hátulról az orvost, egy szőke férfi, az alorvosaival beszélt… és úgy érezte, elolvadnak a talpa alatt a kőkockák a folyosón: azonnal beleszeretett. Első látásra szerelem.
A vőlegény bemutatta őket egymásnak. Rögtön, mialatt hálóruhába öltözött, megmondta a vőlegényének. Hogy beleszeretett az orvosba. Ő tapintatosan kiment, a vizsgálat nemsokára kezdődött.
Először egy alorvos jött, aztán kiment, és bejött a főorvos. Éva azt mondta neki, hogy beleszeretett, most szakítottunk a maga barátjával. Az orvos azt mondta, örvendek, de az alorvos fogja megvizsgálni, s ő leült háttal újságot olvasni. A vőlegényt elküldte, hogy másnap lesz a küret.
Mely belém égett
naked truth
A fenti meghatározásokból láthatjuk, hogy az igazság egy kijelentésnek, vagy állításnak a saját tárgyához való viszonyát jelenti. Az igazság minden nehézsége ebből a viszonyból származik.
Mi a groteszk?
Három mondatban: A rekkenő hőségben a házad előtt lévő tóban fürdöl, jön a rendőr és
– Jöjjön ki azonnal! Utoljára figyelmeztetem, hogy itt tilos a fürdés!
Miközben legszívesebben ő is belemenne.
És mi a természetes?
Nyerő nyitófül egy doboz ajándék sört ér.
S ha ez a természetes, akkor a Nyíregyháza-Sóstón megtörtént esetben sincs semmi különös.
Nem általános iskola! Felnőttképzés. Érted?
Cigánysorsom
Hogy is szokták kezdeni?
1972–ben születtem egy olyan vidéki faluban, ami akkor még térképen sem volt.
Világra jövetelem után állami gondozásba kerültem, de nem tudom, hogy miért. Apám börtönbe került, és majd csak akkor szabadult, amikor én egy éves lettem. Mikor anyám kivitt az intézetből, akkor legtöbbször azon vitatkoztak, hogy melyik embertől vagyok neki. Általában napi rendszerességgel kellett elhallgatnom a verekedésbe torkolló civakodásokat. Aztán visszavittek a leánynevelő otthonba, és én bátorkodtam elmondani ott, hogy mi történt otthon. Mikor következőnek jöttek, már féltem odamenni hozzájuk. Az intézeti nevelőnő felügyelete alatt kijelentettem, hogy soha többé nem akarom látni őket, mert csak rettegek tőlük. Az intézet vezetője közölte velük, hogy most egy ideig ne jöjjenek látogatni, hagyjanak lenyugodni. Két évig nem is jöttek. Aztán újra megjelentek. Addig édesgettek magukhoz, hogy végül elnyerték a lehetőséget is, hogy haza vihessenek. Megszüntették az állami gondozásomat, majd haza vittek a többi testvéreimhez, és innentől kezdve jöttek a nem szeretem napok."
