A hazai híradások egy hétig semmi másról sem szóltak, mint, arról, hogy megnyítja-e a kapuit idén Ozora. Aztán amikor megnyitott (értsd: amikor bemehettek a népek a fesztivál területére), majd a fesztivál is kezdetét vette, akkor aztán óránként jöttek a hírek, hogy az örökbecsű rendőrség kitől, hogyan, milyen és mennyi illegális szert foglalt le éppen. A hírek szintén kiemelt helyen foglalkoztak egy tűzbe esett francia taggal is, aki, mint az a helyszínen kiderült: öngyilkos akart lenni. Félicitations! De most nézzük meg a világ egyik leghíresebb magyar rendezvényét, a másik érintett: az Ozora Fesztiválon résztvevő arcok oldaláról is.
Aki bejutott a kapukon, az biztonságban adagolhatott mindent… Tovább / Read more »
Az amerikai sajtóban megjelent első hiteles beszámolók a „rock and roll” diadalmenetéről, a serdülő ifjúságot hatalmába kerítő tömeghisztéria olyan orvosilag hiteles szimptómáit örökítik meg, amelyek ideggyógyászaink számára lehetővé teszi az ókori és középkori táncjárványok lefolyásának pontos rekonstrukcióját. Ezek a táncjárványok az ókorban a női idegrendszer izgalmának oly mérvű felfokozására voltak alkalmasak, hogy a Thrácia hegytetőin lezajló éjszakai eszeveszett táncőrjöngésük közben a Dionüszosz-kultusznak hódoló dühödt asszonyok a közéjük tévedt férfiembert elevenen szétmarcangolták. A „rock and roll” teljesen hasonló szimptómákkal járt. Ilyen veszélyben forgott Alan Freed(rádiós DJ, aki bevezette a köztudatba a rock and rollt) és Elvis Presley, a „rock and roll” e két koronázatlan királya is az új attrakció első bemutatása alkalmával. A halálos veszélytől csak a gondos előrelátással kivezényelt rendőri karhatalom mentette meg őket. E rendőrök, ha villamos zseblámpáikkal megvilágították volna a támadó nők pupilláit, 10 közül 9 esetben észlelhették volna az eksztázis állapotát. E két rosszkinézésű suhanc naponta tízezrével kapja az eksztatikus mámorban írt szerelmes leveleket.
Ha csak fele annyian olvasták volna, mint ahányan hallottak róla, akkor a világirodalom egyik legolvasottabb könyve lenne. Viszont az Úton sokak számára olvashatatlan, sőt, egyenesen élvezhetetlen. Pedig, a Kerouac-életmű (vagyis a Duluoz-legenda, ami tíz önéletrajzi ihletésű regény, amelyeknek Kerouac élete végére egy egyvégtében olvasható
regény-folyamává kellett volna összeállnia) leghíresebb és legnagyobb hatású darabja ez,
számtalan, egykor a valóságban is létezett, legendás szereplővel.
a képen: Chad King, Paradicsom Sal, Carlo Marx és Gőböly Lee,