II.

Lángoló szíve volt
kedvelt Kossuthunknak,
fő irányítója
Szabadságharcunknak!

Szavára százezrek
jöttek katonának,
fegyverben szolgálni
szegény Hazájukat!

Grófok és mágnások
Kossuth szózatára,
adtak bőkezűen
a Haza javára!

Sírtak mind a ketten,
könnyük hullt a földre;
fáról ezt a mókus
szívszorongva nézte!

Gyorsan felkúszott a
tölgy felső ágára:
honnan a terepet
könnyen beláthatta!

Örök ifjúságnak
dicső szimbóluma,
napfényes hónapunk,
előtted hódolunk,
utánad vágyódva!
 
Te vagy a szivárvány
életünknek egén,
te vagy romantika,
a szívünk vigasza,
ifjúság, báj, szépség!

Élettel töltöd meg
a szép természetet,
mindent felújítva,
virágba borítva
erdőt, mezőt, rétet!

Amit nem kívánsz magadnak,
Soha ne tedd mással!
Másokban is az embert nézd;
— ne legyél huligán!

Ne tégy szemtelen megjegyzést,
ne élj rossz szokással:
ha két nő megy el melletted!
— ne legyél huligán!

Hungária, Magyarország,
E néven ismer a világ!
Árpád óta Európa
Ezt a nevet megtanulta!

Négyszáz évvel előttünk már
Hunok lakták e szép Hazát!
A nagy Attila királlyal
Sakkban tartva Európát!

Őseink az ogurok,
Rokonai pedig Hunok!
Lovas, íjász nép mindkettő,
Kik e Hazát megszerezték!

Magas nyárfa tetejében
kis gerle ült a fészkében,
ringatta a szél ereje,
szívében reménnyel tele.

Remélte, hogy lesz gyermeke,
három szép kis csemetéje,
akik vele majd a nyáron
turbékolnak nyárfa ágon.

A GYERMEKEKÉRT!

Gyermekek meséjét
gyorsan félretettem;
rossz hír hallatára
majd pánikba estem!

Népem pusztulása
aggasztja szívemet,
Nemzet sorvadása
fájdítja lelkemet!

Kedves egy ó Szülők!
Hát oda jutottunk,
hogy a nagy jólétben
sorvadunk, pusztulunk?!

A HARKÁLY DOKTOR

Kip-kop, kip-kop,
fakopács
veri serény
taktusát;

beteg, odvas
fatörzseknek
kutatja
a gyilkosát!

Kip-kop, kip-kop,
fakopács
csőrét dugja
lyukon át!

Ma már öröm sétálgatni
a Váci utcában;
büszkén csillog mindkét
oldal a Nap sugarában!

Méltán örül minden ember
a pesti Citynek;
Váci, Petőfi, és Haxis
nagy fejlődésének!

Dekoratív üzletsorok
és más újdonságok;
világvárosi nívóról
adnak bizonyságot! 

TÜNDÉRORSZÁG 

Tündérország nagy kapuja 
sarkig ki van tárva,
az odaért földi vándort
nagy boldogság várja!

Arany hintón aranylovak
szállítják az árvát,
szivárványhíd vezet beljebb
sokszínű felhőn át!

Tündérország közepében
csodálatos pálmák,
aranytónak aranypartján
illatukat ontják!

KATONA LÁSZLÓ
(1918- 1995)

A „SZABADOSSÁG” NEM SZABADSÁG! 

Mély medreket váj a földbe,
néha, közben kanyarogva
tömegében egyre tágul,
millióknak italául!